A D vitaminra szüksége van a szervezetünknek. Többféle D vitamin van. A két legfontosabb a D2-vitamin (ergokalciferol) és D3-vitamin(kolekalciferol), ez utóbbit jobban fel tudja használni a szervezet. Ez szabályozza a fontos ásványi anyagok (mint például a vas, a magnézium és cink) felszívódását a belekben. D vitamin hiány esetén testünk nem dolgozza fel ezen ásványi anyagokat megfelelően, amely csökkenti a csontok keménységét, (ezt az állapotot nevezik angolkórnak.) A D vitamin szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez, hiánya ezen a téren is problémát okozhat. A rák egyes fajtáinak, például a prosztata-, vastagbél- és mellrák, lehet köze a D vitamin hiányos állapothoz.
A D vitamin egy részét be lehet vinni táplálkozással, pl. D vitamin tartalmú élelmiszer, mint a tejtermékek, tojás, tőkehal vagy azt előállíthatja a testünk is a napfény hatására. Mivel a fényvédők megakadályozzák, hogy napfény kölcsönhatásba lépjen bőrünkkel, nem meglepő, hogy sokan azt hiszik, hogy ennek eredményeképpen fényvédő használata esetén hiába a napfény, nem termel testünk D vitamint. Ebben a cikkben a D vitaminnal és a fényvédő használatával kapcsolatos tévhiteket szeretném eloszlatni.
Tévhit 1: Azok az emberek, akik napfényes éghajlaton élnek, kisebb eséllyel lesznek (bőr)rákosok.
Az ezzel kapcsolatos kutatások nem megbízhatóak. Nem vesznek figyelembe egyéb tényezőket, pl. a populációk genetikai összetétele, környezetszennyezés, étrend, életmód stb. Tehát a vizsgálatok nem közvetlenül korrelálnak a rák és az egyéni napozás kapcsán, és nem lehet ezt így kijelenteni, hogy a napsütés csökkenti a rák előfordulását vagy rák miatt történő halálozást. Bővebben erről itt olvashattok>>
Tévhit 2: A D-vitamin-hiány kockázata nagyobb, mint a bőrráké
A túlzott UV sugárzás jelentősen hozzájárul a bőrrák kockázatáshoz, ezt bizonyítja számos állatokon és emberi populáción történt vizsgálat és DNS kutatás is. Évente 1,3 millió új esetet diagnosztizálnak évente az Egyesült Államokban, amelyek nagy része a napozásnak tudható be. Ezen túlmenően, az UV sugárzás egyik fő oka a bőröregedésnek, hozzájárul a ránok, pigmentfoltok, és az aszott bőrhöz. A napozás veszélyei felülmúlják a D-vitamin hiány veszélyét, főleg, hogy azt lehet pótolni vitaminkészítményből is, erre még visszatérünk.
Tévhit3: A fényvédő megakadályozza, hogy testünk a napfény hatására D-vitamint termeljen.
Példának okáért egy 30 SPF értékű fényvédő az UVB sugárzás 96,6%-át szűri meg. Elviekben. A gyakorlatban azonban egyáltalán nem így van. A fényvédők SPF értékét utólag mérik be, ilyenkor 2 mg/cm2 mennyiséget használnak. Ennek a gyakorlatban a kb. negyedét kenjük fel, és sajnos a legtöbben nem is kenik megfelelő gyakorisággal újra. Figyelni kell rá, hogy a fényvédővel ne spóroljunk, a lehető legvastagabban kenjük fel, de még így sem fogha 100%-ig megszűrni a sugárzást soha. Részletesen erről itt írtam egy GYIK-ot és itt egy legfontosabb tudnivalókat.
Tévhit 4: Naponta 5-10 perc fényvédelem nélkül napon töltött idő hatására testünk elegendő D vitamint termel.
Van, ahol 30 percet írnak, de nehéz ezt így megmondani. A sugárzás erőssége változik. Plusz a teljes testünk fürdőruhában, vagy csak a kezünk, lábunk? Hozzátenném, hogy nálunk csak májustól szeptemberig süt a nap, tehát csak erre apellálni nálunk nagy hiba. Ráadásul ahogy az előbbi pontban már említettem, a fényvédő használata sem szűri meg 100%-ig az UV sugárzást, tehát értelemszerűen fog termelődni D vitamin akkor is, ha fényvédőt használunk. De még ha ennyi idő alatt elegendő D-vitamint is termel a szervezetünk, akkor is a bőrgyógyászok nagy része sokkal inkább azt javasolja, hogy táplálkozzunk D vitaminban gazdagon, szedjünk D vitamint, abból baj nem lehet, ellenben a napsugárzás bizonyítottan öregíti a bőrt, foltokat okoz, s karcinogén hatása van.
Tévhit5: A szolárium/bronzárium hatására is termel a testünk D vitamint.
D-vitamin UVB sugárzás hatására termelődik. Mivel a szoláriumban legalább 95%-ban UVA sugárzás van, így ne számítsunk rá, hogy segítene a D-vitamin hiányos állapoton. Ellenben az UVA sugárzás mélyre hatol a bőrbe, erősen karcinogén, tehát nagyon ráncosak és foltosak leszünk tőle, valamint remek lehetőséget ad a bőrrák és a melanoma kialakulására. Bio szolárium meg egészséges szolárium nem létezik. Tényleg nem. A bőrgyógyászok (meg én is) sírnak, mikor ezt a feliratot olvassuk, és akkor is, amikor Ti mondjátok, hogy Ti bio szoliba jártok, az nem árt. Dehogynem árt. Ne legyen illúziótok. (Ha mindenképpen barnák akartok lenni, használjatok önbarnító kozmetikumokat, az nem káros.)
Tények a D vitamin hiányról és kezeléséről
- A magyar lakosság 95%-a D vitamin hiányos novembertől áprilisig. Mivel októbertől nálunk nem süt a nap, táplálékkal pedig nehéz, ha nem lehetetlen bevinni a megfelelő mennyiséget, így ez nem is csoda.
- D-vitamin készítményt fel lehet íratni az orvossal, így olcsó és megbízható, gyógyszernek minősített terméket veszünk. Kisbabákra, gyermekekre is igaz a D vitamin hiányos állapot, nekik csepp formájában írja fel az orvos a D-vitamint. Bátran kérdezzünk rá háziorvosunknál a D vitaminra!
- A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart, ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium, tehát fontos, hogy pótoljuk azt gyermekünknél.
- Sajnos nálunk általában nem néznek D vitamin szintet vérből, pedig néha érdemes lehet.
- Napi 1500-2000 NE-t javasolnak általában, de pl. Dr. Novák Hunor heti egyszer javasol egyben bevenni 12.000 NE-t, a legújabb nemzetközi ajánlásokra hivatkozva.
Tények a napsugárzás hatásáról
- Karcinogén, vagyis rákkeltő. A melanoma és a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. Hogy mi a különbség köztük, és milyen erre utaló jelek vannak, itt találjátok>>
- 80%-ban a napsugárzás felelős a bőröregedésért, ráncokért.
- A napsugárzás pigmentfoltokat okoz.
- A napsugárzás hatására megvastagodik a bőr, ami tág pórusokat és mitesszereket is eredményezhet.
- Nincs olyan, hogy egészséges barnulás, mivel a barna szín a bőr védekező reakciója, a káros sugarak hatására. (Itt most nem arról van szó, hogy aki eleve barna, az egészségtelen, hanem az az egészségtelen, amikor UV sugárzás hatására a bőrünk lebarnul, ill. tovább barnul, az pedig főként komoly veszélyeket hordoz magában, ha megégünk.)
- A szoláriumra ugyanez halmozottan igaz, ott sokkal rövidebb idő alatt sokkal nagyobb sugárzást kap a bőrünk. Nincs egészséges szolárium. Ha mindenképpen szoláriumba szeretnénk menni, akkor előbb konzultáljunk bőrgyógyásszal.
A melanoma és a bőrrák szűrés fontossága
Még ha hozzám hasonlóan nem is nagyon mentek napra, és odafigyeltek a fényvédelemre, akkor is nagyon fontos, hogy évente egyszer elmenjetek szűrésre. Sajnos még így is van esély a melanoma ill. a bőrrák kialakulására. Én a Melanoma Mobilhoz járok, ahol le is fényképeznek és összehasonlítják az előző évvel, 2 orvos is megnézi, így az esetleges elváltozásokat egészen biztosan észreveszik. A tavalyi szűrésről itt olvashatjátok a beszámolómat, az idei szűrés pedig épp most aktuális, hamarosan megyek.
A cikk forrásaként a The Beauty Brains és a Melanomablog írását is felhasználtam.
Vigyázzatok magatokra, a fényvédelemre, szedjetek D vitamint és járjatok évente szűrésre!
Egészséges, gyönyörű bőrt,
Ildi
Szia Ildi! 🙂
Arról mit tudsz hogy a D vitamin KA-ot von el a csontokból, ezért azt pótolni kell nagyobb mennyiséggel a D vitamin miatt mint az amúgy javasolt?
Ha pótolni kell akkor mennyivel?
Ha beviszem azt a nagy mennyiséget heti egyszer, akkor az még nagyobb hatással lehet a Kalcium elvonásra?
Szerintem ez hülyeség. Pont hogy a D vitamin hiány okozhat kalcium hiányt.
“A D-vitamint szükséges a kálcium csontkba való beépüléséhez.” De kalcium hiányt nem okozhat, hisz én azt például pótlom 20 éve, míg D vitamint nem szedtem sokáig. Tehát kálcium hiányom nem volt, bár télen elképzelhető hogy D vitamin hiányom igen.
Nem értelek. Miért vonná el? Nem írok ilyet. Igen, szükséges, hogy beépüljön a kalcium a csontokba, de hol olvasod, hogy elvonja? Télen a lakosság 95%-ának van D-vitamin hiánya, jó eséllyel beletartozol.
Nem Te írtad!! 🙂 Én olvastam egy orvostól.
Azért kérdeztem az első hozzászólásomban hogy erről mit tudsz TE?
Tartoztam. 🙂 Azt meg a 2.-ban írtam hogy nem szedtem sokáig, ergo már szedek.
De megnéztem a KA-Mg-Zn tablettámat és van benne D3 is, szóval igen, kell D vitamin a Ka felszívódásához, és ezt találtam most:
“túl nagy mennyiségben még a csontokból is felszabadítja a kalciumot, ezért nem szabad túlzásba vinni szedését.”
Azt hiszem a kulcsszó a “túl nagy”. 🙂
Én is éppen valami hasonlót akartam kérdezni, hogy a d vitamin jó felszívódásához nem kell még valami plusz vitamin/nyomelem, amit érdemes ezzel együtt bevenni?
Nem.
Sziasztok, a termesztett csiperkegomba is remek D-vitamin forrás! Egész évben, frissen elérhető élelmiszer!
Kíváncsi lennék, hogy pontosan mennyi D-vitamint tartalmaz, de nem hinném, hogy jó vitaminkészítmény helyett.
Évek óta D-vitamint szedőként (súlyos hiányra írta fel orvos – sose mentem nagyon napra 😛 ) szerintem fontos még valamit megemlíteni, amit nekem anno az orvos mondott, és amit velem szigorúan betartatott. Több kutatás látszik ugyan ellentmondani ennek (nem olvastam nagyon utána, de pl. itt is említ ilyet Ildi), és ennek fényében fura, hogy nagydózisú készítmények vény nélkül kaphatók, így most én sem feltétlen tudom, mi is az igaz, de mindenképp említést érdemel szerintem a dolog: a D-vitamin és a kalcium közötti kapcsolat valahogy úgy alakul, hogy a D-vitamin segíti beépülni a kalciumot, ennek hiányában tehát vihetünk be akármennyi kalciumot, nem fog tudni teljesen hasznosulni, ami vezethet pl. csontritkuláshoz.
Ebből következik viszont a veszélyes rész is: a D-vitamin (az orvos és az általam szedett készítmény tájékoztatója szerint legalábbis) túladagolható. Anno amikor diagnosztizálták nálam a D-vitaminhiányt (júliusban 😀 mi lehetett ott télen?), az orvos magasabb dózis szedését írta fel nekem (ez akkor 2000 NE volt). DE! A dózist 1 hónap után szigorúan napi 1000 NE-re kellett csökkenteni, és télen sem emelni – ez elvileg a napi ajánlott beviteli mennyiség – mert a túladagolás a kalcium túlzott hasznosulását eredményezheti (gondolom akkor, ha valaki abból túl sokat visz be), ami pl. csontosodáshoz, csontkinövések kialakulásához vezethet. Szóval szintén olyasmihez, amiből inkább nem kérnénk 🙂
Emiatt az is fontos, hogy rendszeres D-vitamin-szedés esetén vizsgálatra is menjünk rendszeresen. Nagyon gáz szerintem, hogy ezt nem nézik alapból vérvételen, sőt, nem is tudja akárki “felírni” az ilyen vérvételt. Most pont én is azzal szenvedek, hogy sikerüljön szerezni egy beutalót úgy, hogy ne kelljen se fél évet várni (állami) endokrinológusnál időpontra (nekem eredetileg ő kért ilyen vizsgálatot), se tizenezret költeni magánra, majd megint ugyanennyit magára a vizsgálatra…
NEm tudom, mikor volt ez az akkoriban, de ma már alapból 12.000 NE a heti adagja a legújabb nemzetközi ajánlások szerint, szóval nem hinném, hogy ez túladagoláshoz vezet. Plusz nem kell rendszeresen vizsgálatra menni, alapvetően ez nem indokolt. 🙂 De itt van erről egy cikk: http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg/21440/ennyit_es_ilyen_d-vitamint_kell_mindenkinek_szednie_(konkret_keszitmeny_es_adagolasa)
Én csak örülnék, örülök, ha nem kell rendszeresen vizsgálat, több dolog miatt is utálok vérvételre járni (persze, gondolom, ezt szeretni senki se szereti 🙂 ). Nekem az elmúlt pár hónapban a háziorvosom és a munkahelyi orvos is felhívta a figyelmemet, hogy el kéne menni megnézetni, nem lett-e azóta normális/több a D-vitaminszintem (logikus magyarázatot mondjuk nem nagyon tudnék amúgy rá, hogy mitől lenne), és mindketten úgy, hogy nem említettem vagy kérdeztem rá a dologra, ezért
A tablettát, amit szedek (Vitamin D3 Fresenius 1000 NE) 3-4 (inkább 4) éve írták fel az említett adagban. A betegtájékoztatóját 2014 augusztusában vizsgálták felül legutoljára – lehet, sőt, valószínű, hogy a nemzetközi ajánlás ennél frissebb adatokra, felmérésekre támaszkodik, ott kicsit lassabb az átfutási idő, mint az online elérhető hivatalos/megbízható forrásoknál. A betegtájékoztató szerint ezek az ajánlott adagjai D-vitaminhiány megelőzésére (csak a “vonatkozó” kettőt másoltam ki):
– Gyermekeknek 3 éves kortól, serdülőknek, felnőtteknek októbertől áprilisig kétnaponta 1 tabletta (ami 500 NE/nap dózisnak felel meg).
– Napfényen keveset tartózkodó, nem megfelelően táplálkozó, idős betegeknek naponta 1 tabletta.
Nálam a hiány valamivel komolyabb volt, ezért kaptam és kapok azóta is egész évben napi egyet. Az még hagyján, hogy a 12000NE-nél ez jóval alacsonyabb, de ennek fényében a betegtájékoztatóban található értékek pláne furán alacsonynak tűnnek… legközelebb, ha felíratom, szerintem rákérdezek a dokinál erre (bár konkrétan a háziorvosomnál sajnos nem is lepne meg, ha nem lenne túl naprakész/tájékozott, nem véletlen járok inkább a munkahelyihez, amikor lehet :S ).
Azokat, amiket korábban leírtam, súlyos túladagolásra írják, de azt sajnos nem fejtik ki a tájékoztatóban, hogy ez pontosan mennyi 🙁
Szia Ildi!
Lassan itt a napozó szezon, amit én nagyon nagyon várok, mert imádok napozni! Persze nem ész nélkül, mindig alaposan fényvédőzöm, először 30, aztán már csak 20-assal, és persze fokozatosan, hogy ne égjek meg, hanem barnuljak. A kérdésem kicsit off, de nagyjából ide kapcsolódik: egész télen használtam egy mellfeszesítő olajat, pontosan ezt: http://kremmania.hu/kremek/aromax-mellapolo-olaj Ebben a termékben van narancsolaj is, és grapefruit olaj is. A kérdésem az lenne, hogy nyáron is használhatom, vagy inkább tegyem el őszre és télre? Azért kérdezem, mert ha jól emlékszem, régebben valahol olvastam, hogy nyáron vigyázni kell a citrus olajokkal, mert fényérzékenységet okozhatnak. Egész nyáron vízparton leszek, így ha csak egy kicsi esély is van rá, hogy valóban fényérzékenységet okoz, akkor inkább elteszem őszre, nem lenne jó, ha foltos lennék tőle.. :/
Nagyon köszi! 🙂
Fényérzékennyé teszi a bőrt. De kár ezen aggódnod. Mindenképpen foltos lesz a bőröd, ha minden évben lebarnulsz. Az öregségi foltok sem az öregségtől lesznek, hanem a hosszú hosszú fényvédelem nélkül töltött évektől. Szóval jönni fognak a foltok, napfoltok és májfoltok, meg a ráncok, ahhoz nem kell leégni, elég barnulni. http://szepsegreceptek.hu/amitol-a-borod-szep-lesz/fenyvedelem-gyik/