Aki hozzám hasonló „INCI-mán”, szóval vadul olvasssa a kozmetikumok összetevőlistáját, biztosan találkozott a nyári fényvédő vadászásban a „nano” szócskával az összetevőlistákon. A nano jelentése „törpe”, az SI rendszerbe az utána következő mértékegység az alapegység egymilliárdod része. A Google-ben több helyen is azt találtam, hogy a nano fizikai fényvédők mérete 25 nm. Összehasonlításul 1 milliméter = 1.000.000 nanométer, az emberi hajszál 75-80.000 nanométer vastagságú, szóval gyakorlatilag elképzelhetetlenül kicsi. De vajon veszélyes-e ilyen terméket használni? Egyáltalán, mi szükség van arra, hogy nanorészecskeként legyenek a kozmetikumokban? Ma egy nagyon izgalmas témát vizsgáltam meg, többféle nézőpontból.
Miért jó a fizikai fényvédő?
A fizikai fényvédők, mely alatt a titanium-dioxidot és a cink-oxidot értjük, nagyon biztonságosak, nem szívódnak fel a bőrbe. Nem okoznak allergiás reakciót, kisbabákra is bátran lehet kenni. Rosaceásoknak, nagyon érzékeny bőrűeknek erősen ajánlott, hogy ilyen fényvédőt válasszanak, és azoknak, akik a kémiai fényvédőkre allergiásak, ez az egyetlen alternatíva. Úgy működnek, hogy visszaverik a fényt a bőrről, és eredeti formájukban az UVA és az UVB sugárzás ellen is védelmet nyújtanak. Van azonban egy kellemetlen mellékhatásuk, főként magasabb faktorszám esetén: fehérre meszelik a bőrt, ami miatt a kémiai fényvédőkre érzékenyek sokszor inkább nem is használnak naptejet. És itt jön képbe a nano-technológia: ha nano formában használjuk, ez a kellemetlen mellékhatás megszüntethető, ugyanis ha ennyire picik a részecskék, már nem feltétlenül fognak egy fehér bevonatot alkotni a bőrön.
Mennyire biztonságosak a nano részecskéket tartalmazó fényvédők?
Nem egyértelmű kérdés, sokféle információt lehet találni. Megosztom Veletek a számomra hiteles vagy/és izgalmas, érdekes cikkek kivonatait, hogy aztán magatok is felelősségteljesen tudjatok dönteni.
Inkább kerüljük?
Még régebben olvastam a Smart Skin Care-en ezzel kapcsolatban egy cikket, sajnos az nincs ott, hogy ők mikor írták. A Smart Skin Care egyékbént egy nagyon megbízható weboldal rengeteg tudományosan alátámasztott információval a bőrápolásról, szóval alapvetően érdemes itt kutakodni. (Nem, nem egy natúrkencés oldal, ahol démonizálva vannak a nanorészecskék, ilyen rengeteg van, magyarul is találtok, de ezeket tudjátok, hogy nem szoktam figyelembe venni.)
Jellemzően a kozmetikumok kétféle módon működnek:
- A bőr felszínére kerülnek, és ott is maradnak, amíg onnan le nem mossuk, pl. ilyenek a szilikonok, ezek nem szívódnak be a bőrbe.
- Felszívódnak a bőrbe, és ott kifejtik hatásukat. Ezt várnánk pl. az anti-aging összetevőktől jó esetben.
De létezik egy 3., nem kívánatos verzió is: bekerülnek a véráramba is bekerülnek, mert ezáltal el tudnak jutni a különböző szervekhez, és átalakulhatnak a májban.
A vegyi anyagok teljesen máshogyan viselkedhetnek nanorészecskeként, és kiválthathatnak potenciálisan káros kémiai reakciókat. A nanorészecskék bizonyos körülmények között a szisztémás keringésbe is bekerülhetnek. Ami pedig még rosszabb, hogy ha nem oldódnak sem vízben, sem olajban, akkor ha egyszer felszívódott, rendkívül nehéz a szervezet számára, hogy megszabaduljon tőle, ami tovább növeli a kockázatot.
Volt egy egereken végzett kísérlett, ahol megitattak velük nano titanium-dioxid részecskéket, amitől 5 napon belül genetikai károsodás volt kimutatható. A problémám ezzel a kísérlettel az, hogy én nem (és remélem, Ti sem) eszek fényvédőt. Ami felmerül azonban, hogy mi történik, ha sérült bőrön használjuk? De ilyen irányba meg nem ment el a kutatás.
Ami valószínű, hogy ha belépne a testünkbe, akkor genetikai károsodást okozna emberen is, nem csak az egereken.
A Smart Skin Care azzal zárja a gondolatot, hogy nincs elég kutatás ahhoz, hogy egészen biztonságosnak lehessen ítélni a nanorészecskék használatát, és legnagyobb bánatomra nincs dátum ennél a bejegyzésnél, azt azonban megtaláltam, hogy ez az egereken végzett kutatás 2009-ben került publikálásra.
Bátran használjuk?
Nemrég belinkelt az egyik kedves olvasóm, Gigi egy számomra nagyon hiteles bőrgyógyásztól egy cikket, akinek a Skin Type Solution könyve szerintem zseniális. Szóval maradjunk annyiban, hogy a nemzetközileg is elmismert dr. Leslie Baumann sem szokott hülyeségeket irkálni. 2013 novemberében a yahoo-n közétett, laikusoknak szánt cikkében elég röviden elintézi, és két tanulmányra hivatkozva annyit ír, hogy nem szívódnak fel a bőrbe. Egyébként arról itt sincs szó, hogy mi van, ha a bőr sérült. Ami érdekes még, hogy 2014. januárjában írt egy tudományosabb cikket, amiből ő maga azt a konklúziót vonta le a cikk végén, hogy a zink-oxid nanorészecskeként történő felhasználásásnál kérdéses, hogy mennyire biztonságos. A jelenlegi adatok szerint ép bőrön minimális a kockázat, de további vizsgálatok szükségesek. Őszintén szólva nekem nem szimpi, hogy a yahoo-ra kitesz egy ilyen cikket, hogy használd bátran, aztán 2 hónappal később kitesz egy egyáltalán nem laikusoknak szóló, tudományos cikket arról, hogy sérült bőrön azért nem tudni, hogy ez tényleg mennyire frankó. Legalább írta volna oda a yahoo-ra, hogy sérült bőrnél, pl. ekcémánál, aknénál nem tudni, mennyire biztonságos a használata.
Az EWG állásfoglalása
Az EWG (Enwiromental Working Group) jött ki nemrég egy nagyon jó kis cikkel, hogy mi a helyzet a nanorészecskés fizikia fényvédőkkel. (Ezt az oldalt amúgy is nagyon ajánlom angolul tudó bőrápolás-mániásoknak, ha esetleg még nem olvasnátok.)
Az EWG álláspontja szerint a legjobb fényvédő összetevő zink-oxid, mert stabil, és az UVA szélesebb skálája ellen véd. (Itt találsz egy listát, melyik fényvédő összetevő melyik sugárzást szűri meg.)
A nanorészecskék tulajdonságai a kozmetikumokban nagyon-nagyon eltérőek lehetnek, méretben, alakban, hogy mekkora a felületük, és lehet, hogy van rajtuk bevonat. A gyártók pedig nem kötelesek ezeket felfedni.
Fontos tények a nanorészecskékről
- Minél kisebbek a részecskék, annál jobban az SPF hatásuk, és annál rosszabb az UVA elleni védelem. (Magyarul ha nagyon kicsik a részecskék, nem égsz le, de attól még az UVA sugárzástól károsodhat a bőröd.)
A gyártóknak kell arról gondoskodni, hogy megfelelő méretű részecskék legyenek, hogy mindkét sugárzás ellen védjenek. De általánosságban a zink-oxid jobb UVA védelmet biztosít, és emellett van UVB védelem is. - Nem szívódik fel a bőrbe. Az EWG is jó néhány tanulmányra hivatkozik, amiket most nem akarok felsorolni, mert már így is olyan vagyok néha, mint egy bőrgyógyász könyv, és szeretnék valamennyire könnyen emészthető maradni. De itt megnézheti, akit érdekel.
- Titán -dioxid és kisebb mértékben a cink- oxid fotokatalizátorok , ami azt jelenti , hogy amikor ki vannak téve az UV sugárzásnak, képezhetnek szabad gyököket, amelyek károsítják a környező sejteket. Nanorészecskék méretében ez a hatás jelentősebb lehet, így a felszívódó részecskék okozhatnak bőrkárosodást a napfény hatására. Azonban egyáltalán nem valószínű, ugyanis ezek a részecskék nem hatolnak elég mélyre a bőrbe ahhoz, hogy az élő bőrsejteket elérje.
- A titanium-dioxid és a cink-oxid belégzése veszélyes több okból is, nem csak nanorészcskeként, hanem minden részecske méretben. Nem jó ötlet ezért „loose powdert” használni, amiben van. (Tegye fel a kezét, akinek van. :S) Ha pedig a naptej ilyen, inkább ne spriccnisből használd, hanem tubusból, akár át is töltheted. Sajnos belélegezve karcinogén, vagyis rákkeltő lehet. A tüdő nehezen tudja kitisztítani az ilyen kis részecskéket, és a részecskék áthaladhatnak a tüdőből a véráramba. Ha pedig oldhatatlan nanorészecskék jutnak a véráramba, az valóban súlyos szervi károkat okoz. Innentől kezdve az is logikus, hogy semmiképp ne használjatok nano-részecskék ajakápolókat, ugyanis egy részét óhatatlanul is lenyaljuk.
- Nincs erre az egészre szabályozás. Sajnos a gyártó honlapján sem valószínű, hogy kapsz majd tájékoztatást, hogy milyen nano-részecskéket használnak… Ez az, ami azért kicsit necces, de remélhetőleg hamarosan erre is lesz szabályozás, hogy a lehető legbiztonságosabb legyen.
Amit én gondolok a nanos-fényvédőkről
(Csak mert folyton kéritek a véleményemet, de az alábbi már nem szentírás. 🙂 )
- Egészséges bőrön a fenti kutatások, cikkek alapján meglehetősen biztonságos a fizikai fényvédők nano-részecskeként történő felhasználása.
- Sérül bőrön, pl. ekcémás vagy (kinyomkodott) aknés bőrön NE használjátok inkább, mert nincs semmi kutatás, ami megmutatná, hogy biztosan nem gáz.
- TILOS használni olyan ajakírt, amiben nano titanium-dioxid vagy nano cink-oxid van. Mondjuk még nem láttam ilyet, de ki tudja, nem hoznak-e ki még ilyet… Spricnis változatban se használjatok ilyet!
- Kisbabák esetében inkább ne használjatok nanosat, ott mindenképpen a túlóvatoskodást tartom jobbnak. A gyerekek meg viccesnek is találhatják, hogy fehérek, szóval ha nem tiltakoznának ellene, én normál fizikai fényvédőt kennék a gyerekeimre. (Bár nincs gyerekem. :D)
Ti ezek után használtok majd nanorészecskés fényvédőket, vagy inkább messze kerülitek majd őket?
További szép bőrt,
MsTindigo
Háááát. Én inkább elkerülöm őket. Engem egyik érv sem győzött meg, hogy nanosat válasszak. Pedig van egész baráti áron egy Biovánne 50 SPF fényvédő a DM-ben, de nano-s, úgyhogy inkább hagytam ott a manóba. 🙁 Kereshetek tovább… Ez a fényvédő mizéria komolyan… A Bioderma helyett kéne találni valamit, ugyan még fél tubussal van, de hát az elfogy jövőhónap környékén és egyébként is nyuszikat bántanak, ejnye!
A Biovanne állatkísérletmentes? Én amúgy használok most egy nanosat a dekoltázsomra, meg a karomra, kellett a napsütés miatt SOS valami olcsó és viszonylag szebb inci-jű a kilogó részeimre, és még vártam a Kiss My Facet. Nyugodt lélekkel használom a karomra, a tarkómra, meg a dekoltázsomra, azért a tesztek elég meggyőzőek, hogy ép bőrön keresztül nem szívódik fel, érdemes megnézni a belinkelt cikkek belinkelt kutatásait is. Arcra nem merném használni, mert sajnos még mindig akad rajtam egy-egy elkapart patti, de egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert van egy kis sérülés, a véráramba is be tud kerülni, csak jobb azért az elővigyázatosság.
Basszus nem küldte el a válaszomat. Na még egyszer. A biovanne elvileg az a magyar gyártmányú egészségkapszulás cucc, amitől mindened szebb lesz. De erről a fényvédőről nem találtam a krémmániás találaton kívül használható infót, csak kipróbálni meg azért kicsit drága nekem. A havi keretem pedig már elköltöttem a többi bőrápolási szeremre, mert mindenből kifogytam és azok is fontosak voltak, úgyhogy az iherbes fényvédő rendelés marad a köv hónapi keretre. Most végső kétségbe esésemben vettem egy sun dance színezett 30 spf fizikai fényvédőt pár száz forintért. Nincs benne denat alkohol, illatanyag és irritáló összetevő. Csak ugye nano-s. Hát ez van, a felhozatalból még ez volt a legszebb, legjobb. De ahogy néztem szinte már minden fizikai fényvédő nano-s, legalább is drogériás szinten. Az meg egyenesen felháborító, hogy a babáknak szánt és érzékeny bőrű felnőttekre való termékcsaládokat tele pakolják egy csomó szarral. Ma amúgy magamra kentem és tök jó viselet. Egyáltalán nincs színe az arcomra feltéve, pedig elég ijesztő színe van a tubusból kinyomva és nem is spóroltam vele, nem fénylik, nem nehéz. Most ezt tesztelgetem, aztán meglátjuk árt e…
Elküldte, csak tudod, nem jelenik meg, amíg jóvá nem hagyom, de most a másikat kitöröltem, hogy ne legyen kétszer. 🙂 Szerintem annyira nem para a nano, nekem is van nanos fényvédőm, bár arcra nem használom. LEgalább lesz egy motivációd, hogy ne nyomkodd és kapard szét a fejedet. 😉
Áááá már leszoktam róla. Max egy-két nagyon feltűnő miteszart nyomok ki, ami már tényleg olyan, hogy nem tűr halasztást. Nagyon büszke vagyok a bőrömre amúgy, mert szépen rendben tartja magát, és nem rosszalkodik. 🙂 Mondjuk arra is rendkívül büszke vagyok, hogy szombat este film nézés közben 3/4 zacskó szotyit sikerült benyomnom. Ettől most tartok kicsit, mert közben terméket is tesztelek az arcomon és nem tudom, hogy ettől vagy attól fog kijönni a dudor, de ez már egyéni szoc problemo. 🙂
A C-vitis cikk mikor gyün? 🙂
Jóóó, pont ebben a pillanatban raktad fel a C-vitaminos cikket. 🙂 Nincs kérdésem! 🙂
Így teljesüljön minden kívánságod. 😉
Én is inkább kerülöm…..:/
Találtam egy olyan Maybellines szájfényt amibe SILICA DIMETHYL SILYATE [NANO] összetevő van….ez biztonságos?nem merem használni a szájfényt :/
Nekem is ugyanannyi lenne utánanéznem, mint neked. 🙂
Érdekességképp elmondanám, hogy megvettem egy magyar cég /elég drága/ fényvédőjét, aminek a dobozán lévő összetevői között szerepelt a Titanium dioxide csak így magában, viszont a cég honlapján lévő összetevők között már szerepel mögötte a nano szócska. Nem tudom ez így vajon törvényes-e, mivel nagyon megtévesztő. Ha ezt előre tudom, biztos, hogy nem vettem volna meg. Arról nem beszélve, hogy nem is vált be, mivel eléggé csillog tőle az arcom.
Sajnos még a kifejezetten mattnak hirdetett fényvédőktől is csillog az arc, én mindig teszek rá mattító púdert. Valószínűleg ez valami elírás, hiba, érdemes jelezni a gyártónak, azt nem hiszem, hogy direkt megtévesztés.
Anszan, szerintem sem direkt megtévesztés volt a cég részéről csupán csak arról lehet szó, hogy 2013.júliusától módosították és egy egységes európai kozmetikai rendelet lépett hatályba, amely szerint a kozmetikai előállítók kötelesek a nanorészecskéket deklarálni. A megfelelő anyag mellett fel kell tüntetniük a “nano”elnevezést, és valószínűleg a csomagolás előbb készült így nem került rá a nano jelzés, de a honlapjukon frissítették az összetevőket. Ha nem titok megírnád melyik cég, csak hogy más ne fusson bele. Köszi!
Most nézem h testre nano-sat használok és a fentiek tükrében marad is. Csak nem ez a tipus mert spricnis meg alkoholos is, de már elhasználom. Arcra azért nem merném. Szomorú, hogy minnél jobban képbe kerül az ember annál nehezebb ez a fényvédőválasztás 😉
Pont tegnap említettem a Krémmánián megjelent fényvédős cikk kommentjében, hogy tanácstalan vagyok nano-ügyben. Hozzám néhány hónapja jutott el ez az egész nano-mizéria, azóta olvasgattam utána, de elég sokféle dolgot lehet összeolvasni róla, szóval az idei fényvédők beszerzésénél inkább kerülni igyekeztem a nano-részecskéket. Arcra a Paula’s Resist 30 faktoros antioxidánsos krém lett a választott, nem csak ezért, már tavaly használgattam mintákból és olyan szuper, hogy már akkor eldöntöttem: be fogok ruházni a nagy kiszerelésre. Testre nagyon szerettem volna DM-es Sundance-t venni, mert jók, olcsók, de majdnem az összes termékük nano-s… S.O.S. mert nagyon gyorsan kellett valami és túl nagy választék nem volt, vettem egy Nivea Light Feeling-et mert féláron volt és a flakon szerint nem nano-s, de a nyaralásra szeretnék majd valami mást, lehet, hogy iHerb lesz a megoldás. Olyat szeretnék amit a gyerekekre is kenhetek. Bár tavaly még fogalmam sem volt arról, hogy káros lehet a nano-s, és a tavaly használt Sundance Kid bizony az. Ráadásul spriccelős, bár én sose fújtam közvetlenül rájuk mert össze vissza spriccel a szórófej, mindig közelről a tenyerembe fújtam és úgy kentem a bőrükre.
Igazából még mindig tanácstalan vagyok, hogy akkor most végülis mennyire veszélyes is ez. Nyaralásra arcra is kellene azért egy 50-es, és a Biovanne jónak tűnik, de nano-s…kérdés, hogy azzal hogy két hétig minden nap egyszer az arcomra kenem, valóban annyit ártanék? Laikusként úgy érzem, hogy talán nem.. Mekkora mennyiségben, mennyi időn át felhalmozódva a szervezetben jelent valóban veszélyt a nano-részecskés fényvédő? Erre a kérdésre szerintem egy szakértő sem tudna vagy akarna világos választ adni. Manapság olyan világban élünk, ahol mindenki igyekszik lerázni magáról minden felelősséget, így lehet akkor is azt mondanák, hogy inkább kerüljük ezeket a termékeket, ha valójában úgy gondolják, hogy sokkal csekélyebb a veszélyük mint mondjuk eltölteni egy évet városi szennyezett levegőt lélegezve.
A drogériás fényvédőkkel a legnagyobb probléma bennük lévő denat. alkohol, ezért: http://szepsegreceptek.hu/amitol-a-borod-szep-lesz/5-teny-ami-miatt-messze-keruld-a-denat-alcoholt-tartalmazo-termekeket/ Szinte mindegyikben van.
Szerintem utána kell járni rendesen, és utána tudsz egy felelősségteljes döntést hozni. Ez a cikk egy kivonata több forrásnak, amiket belinkeltem, és ha nem elég Neked, amit én írtam, olvasd el a belinkelt cikkeket, és az azokba linkelt tudományos kutatásokat is. Ennyi. Én sérült bőrön nem merném használni, egyébként meg van nekem is nano-s fényvédőm, amit a dekoltázsomra meg a karomra szoktam használni. Persze, lehet hivatkozni ilyesmikre, amire Te is, hogy szennyezett a levegő, de ez nem korrekt, mert ez csak kifogás, hogy kényelmesebb legyen az élet. Ennyi erővel mindenki dohányozzon meg egyen a mekibe, nem oszt, nem szoroz? Szerintem meg nagyon is oszt-szoroz, főleg évek alatt a sok apróság is összeadódik. Én odafigyelek mindenre, amire csak tudok, mert így vállalok felelősséget az életemért. De ez nem kell, hogy mindenki számára követendő példa legyen, de remélem, látszik a blogomból, hogy rendkívüli tudatosság van mögötte, és nem csak a blogom ilyen, hanem az életem is.
Viki, nem titok, az említett napvédő a Harangvölgyi Suncare day cream. Így utólag szerencsére nem vált be az arcomra, de persze nem dobtam ki, karomra, kezemre szoktam kenni.
Azért ahhoz kicsit drága, nem? 🙂
Azt hiszem félreértettél 🙂 …én nem hivatkoztam semmire, csupán a manapság már szakemberek körében is egyre inkább terjedő felelősségvállalás-fóbiával kapcsolatban próbáltam érzékeltetni, hogy ha valaminek teszem azt 1%-os kockázata van, akkor is inkább ellene fognak szólni (és most nem csak erre a témára gondolok, hanem ez szinte bármilyen területre jellemző sajnos, a saját szakterületemen is egyre inkább ezt látom). Úgy gondolom én is meglehetősen tudatos vagyok a legtöbb dologban, kb. 20 éve kezdtem beleásni magamat a táplálkozástudományba, és ez a “hobbi” valahogy hozta magával azt is, hogy más területeken is egyre tudatosabb lettem (akik ismernek azok szerint sokszor túlságosan is az vagyok, és igazuk is van). Azért hozzáteszem, szerintem sok-sok terület van melyek kapcsán sokkal tudatosabbak is lehetnénk (ahogy nő az éveim száma egyre több ilyet találok, a gyerekvállalás- és nevelés pedig szintén folyamatosan rengeteg újat vet fel), de egyszerűen lehetetlen mindenbe olyan mélységekben beleásnia magát az embernek, hogy azt mondhassa ő 100%-osan felelősségteljes és tudatos életet él, ehhez állandóan olvasgatnia és tájékozódnia kellene, erre pedig egy átlagembernek egyszerűen nincs elég szabadideje.
Amúgy a megoldás valószínűleg az lesz hogy kategorikusan csak olyat veszek ami nem nano-s és akkor azt minden családtag nyugodtan kenheti. Csak nagyon nem egyszerű olyat találni ami megfelel ennek a szempontnak is és a többi összetevőjével sincsenek gondok, és még viszonylag egyszerűen be is szerezhető.
Iherben kell rendelni, ott nagyon jók vannak sokkal olcsóbban, mint nálunk, és még cruelty-free cuccok is akadnak.
Most néztem meg az arcpúderem és sajnos van benne titanium-dioxid, az utolsó helyen :S Tudtok esetleg ajánlani olyan arcpúdert, amiben nincs?
Szerintem annyira nem gáz, ha az utolsó helyen van, főleg nem, ha préselt, és nem loose powder. Igazából semmilyen por állagú dolgot nem jó belélegezni, ezért kéne hordaniuk a körmösöknek is azt a zöld maszkot, sokan hordják is.
Sziasztok!
Ezt a cikket a Primavera tette közzé, a facebook-on, gondoltam megosztom, érdekes és segít kicsit eligazodni, bár az is tény eléggé elbizonytalanított…….
“Mennyire károsak a fényvédő krémek? Avagy a meztelen igazság
Legkésőbb nyár elején felvetődik ez a kérdés. Miközben a dermatológusok a napimádóknak azt tanácsolják, hogy a bőrrák kialakulásának veszélye miatt naponta többször kenjék be magukat, a toxikológusok meghúzták a riasztó csengőt. A kereskedelemben forgalmazott napkrémek többsége nemhogy nem elégséges védelmet nyújt a veszélyes UVA sugarak ellen, hanem olyan rákkeltő anyagokat is tartalmaz,mint a cinkoxid. Annak ellenére, hogy jó közérzetünk fenntartásáért, speciálisan a D vitamin termelődése miatt fontos a nap fénye, egy túl hosszas UV sugárzás (ibolyántúli sugárzás) ártalmas, tönkreteszi a sejteket, akár bőrrák kialakulásához is vezethet. Két potenciálisan káros UV sugárzást, az UVA és UVB sugárzást különböztetjük meg. Az UVA sugarak mélyebben behatolnak a bőrünkbe, éppen ezért jobban befolyásolják a sejtek funkcióit. Ellenben az UVB sugarak igaz, hogy a bőrfelületről nem tudnak tovább hatolni, de viszont napégést tudnak okozni, ugyanakkor ők felelősek az értékes D vitamin képződéséért, amely a bőrünket az intenzív napsugaraktól megvédi. Ahhoz, hogy minél kevesebb rizikóval elegendő D vitaminhoz jusson a szervezetünk, arra tanácsolnak a dermatológusok, főleg a fehér bőrűeknél, hogy olyan napozó tejeket, napozó sprayket illetve napozó krémeket alkalmazzanak, amelyek magas fényvédő faktorral rendelkeznek.(LSF).Itt kezdődik a napvédelem körüli őrület. Egy 50 LSF -s védelemmel rendelkező napkrém teljesen blokkolja a hasznos, csak latensen káros UVB sugarakat, de nem blokkolja a sokkal károsabb UVA sugarakat! A napkrémek nem védenek a rákkeltő UVA sugaraktól Amióta elkezdődött a napkrémeknek a piacon való értékesítése, megnőtt a bőrrákos megbetegedések száma. Hogy lehet ez? A kutatások alapján nemcsak az UVB sugarak felelősek a bőrrák kialakulásáért, hanem a mélyebb rétegekbe bejutó UVA sugarak is. A tesztek alapján, amelyeket elvégeztek napkrémekkel, 5 napkrémből 3 napkrém nem nyújt elegendő védelmet a potenciálisan rákkeltő UVA sugarak ellen. Mialatt az előállítók évtizedek óta UVB blokkoló napkrémeket dobnak ki a piacra, a fogyasztók pedig védettségben érzik magukat, az UVA sugarak hosszú távú károkat okoznak a bőrsejtekben. A napkrémek zöme blokkolja az UVB sugarakat, ez által csökken a D vitamin szint is a vérben, nem kevesebb mint 97%-99% kal, a D vitaminhiány pedig más rákos megbetegedések képződését okozza. A konvencionális napozókrémek és napozó sprayk hatása nemcsak az UV védelemben kérdéses, hanem bizonyos összetevők szintén rákkeltő hatást gyakorolnak. Eljutottunk a potenciálisan rákkeltő összetevőkhöz, amelyek a konvencionális napkrémekben találhatók. A kereskedelemben forgalmazott napozókrémek java része egészségünkre káros összetevőket tartalmaz. Erre a következtetésre jutott a Sunscreen Guide, még 2012-ben. Összesen 800 terméket teszteltek, mindössze 25% adott elégséges védelmet az UV sugarakkal szemben és nem tartalmazott potenciálisan veszélyes összetevőket. Oxybenzon és retinylpalmitat agresszív anyagként vannak deklarálva, allergének, hormonromboló és karcinogén hatásuk van. A toxikológusok óvakodásra adnak okot az oxybenzon ( más néven:Benzophenone-3), fényvédő anyaggal szemben, amely képes a sejteket tönkretenni és rákkeltő hatása van. Egy aktuális tanulmány szerint összefüggések találhatóak az endometriózis kialakulása és az oxybenzonban ösztrogénhez hasonló anyag között. Retinylpalmitat ( egy formája az A vitaminnak, amelyet szintetikusan állítanak elő) a direkt sugarak hatására megnöveli a bőrrák rizikó faktorát. A kísérleteket a laboratóriumi egereken végezték, de hasonló eredményekre számítanak az embereknél is. Most eljutottunk egy újabb rizikófaktorhoz, a titándioxidhoz é a cinkoxidhoz. 2012. évig abból indultak ki a tudósok,hogy ezek a nanorészecskék nem jutnak át a sejtfalon keresztül a szervezetbe, ugyanakkor maximálisan blokkolják a káros UV sugarakat. Az utolsó tanulmányok viszont aggodalomra adnak okot. Ezek az anyagok bizonyos nagyság alatt bőrön keresztül be tudnak hatolni a szervezetbe, ott pedig a sejtnövekedést tönkre tudják tenni.. Ezek a piciny részecskék, amelyeket hasonlításképpen nagyságrendileg úgy kell elképzelnünk mint egy focipályát a Földünkön, át tudják törni a bőr lipid védőrétegét , így mélyebb sejtrészekbe hatolni, akár a véráramlatba hatolni. A szintetikusan előállított nanorészecskéket egyre nagyobb számban teszik be a kozmetikai előállítók, főleg a napkrémekben találjuk meg őket. Mielőtt bevetésbe kerültek volna kevés tesztet végeztek el, mindezt pedig az egészséges bőrön,labor körülmények között, így az eredmények megszépítve kerültek ki a döntést hozók asztalára. Az így megszépített laboreredményeket Bianca Baroli, a Cagliari/Szardínia Egyetem kémiai -farmakológiai részlegének a professzora reális körülmények között történő kísérletek eredményeivel megcáfolta. Az eredmények eltérőek. A nanorészecskék átjutottak a hidrolipid védőköpenyén a bőrnek (stratum corneum). A tesztet számos esetben megismételték, mindig ugyanaz volt az eredmény. Nanorészecskékkel ellátott hajtisztítóterméknél egészen a hajgyökerekig eljutottak a nanorészecskék. Biancamara Baroli tesztjeit ellemezve, különböző faktorok befolyásolják a nanorészecskék bőrön keresztüli behatolásának lehetőségét .Fontos tényező, hogy mennyire van megsérülve a bőr hámrétege, ugyanúgy a nanorészecskék nagyságától is függ,hogy át tudnak hatolni a védőrétegén a bőrnek, mivel különösen kis részecskék, amelyek kisebbek mint 10 nanométer kétségkívül át tudnak jutni. A nanorészecskék nagysága mellett fontos szerepe van a bevetett emulziónak is, amely a részecskék behatolását még meg is tudja könnyíteni. Erről még sokat nem tudnak, kísérletek folyamatban vannak. Következtetésként fogadjuk el a tanácsot Biancamaria Baroli professzortól, hogy nanorészecskéket tartalmazó terméket ne vásároljunk. Ez főleg a napozókrémekre érvényes, mivel a bőr pontosan a napozás által sérülhet. így utat engedve a termékekben található nanorészecskéknek a bőrön keresztül a szervezetbe való bejutásához. Környezeti Egyesületek és Fogyasztóvédelmi csoportok viharos ellenakciókat hajtottak végre az ipar nano-gyártó kedve ellen, végül 2009. március 24. megszavazták, hogy a nanorészecskéket kötelező feltüntetni a napozó és egyéb kozmetikai termékeken. Ian Illuminato, a nemzetközi környezetvédelmi organizáció olyan kutatásokra utal, ahol bebizonyították, hogy a nano titándioxid a DNA struktúráját megsérti és az Alzheimer, epilepszia meg autizmus betegség egyik okozója. Ugyanakkor a nano cinkdioxid bélsejteket és agysejteket képes elpusztítani. Mindkét anyag át tud hatolni a terhes nő placentáján, így potenciális veszélyt jelentve a baba fejlődésére . Eddig nem kötelezte az előállítókat a törvény, hogy napozókrémekre és egyéb kozmetikai termékekre feltüntessék a nanorészecskéket. 2013.júliusától módosult a törvény, egy egységes európai kozmetikai rendelet lépett hatályba, amely szerint a kozmetikai előállítók kötelesek a nanorészecskéket deklarálni. A megfelelő anyag mellett fel kell tüntetniük a “nano”elnevezést. A rendelet magával hozta, hogy a bio kozmetikumok előállítói ki kellett vegyék termékeikből a nano összetevőket, vagy meg kellett válniuk a bio minősítéseiktől,. Egyelőre nem tudni, hogy a napozótermékekben és egyéb kozmetikumokban mekkora a nanorészecskéket tesznek be az előállítók, törvény még nem kényszeríti őket, hogy méretüket megadják. Más nem marad nekünk,mint kerülni ezeket a termékeket, illetve újabb petícióáradatot indítani az törvényhozók felé, hogy lépjenek és az előállítókat újabb módosításokra meg őszinteségre kényszerítsék. (ez nem megy be a cikkbe) Következtetéseket elemezve a kémiai alapú és a nanorészecskéket tartalmazó napozó krémek egyaránt veszélyeztetik egészségünket.”
Szia! Ez az egész bullshit, úgy, ahogy van, szóval nem szedném elemeire, mert az nem komment, hanem cikk lenne. Kérlek, legközelebb ne másolj be ilyen hosszú dolgokat, mert árt a SEO-mnak, csak linkeld be, FB-je is van mindenkinek.
Óriási rendetlenség van a fejedben. Mit gondolsz, a natúrkencéseknek nem ugyanolyan óriási biznisz a kozmetikai ipar, mint bárki másnak? Hát de… Én is írtam erről.
http://szepsegreceptek.hu/amitol-a-borod-szep-lesz/tenyek-es-tevhitek-a-naturkozmetikumokrol/
http://szepsegreceptek.hu/minden_mas/szepsegipari-nepbutitas-tudd-meg-hogyan-manipulalnak-a-bio-es-natur-kozmetikum-gyartok/
Ez a cikk meg nekem ilyen antalvalis, ott találsz ennyi tudományosnak hangzó sületlenséget.
http://kodpiszkalo.blog.hu/2014/04/21/szintetikumallergia
Itt van két cikk arról, hogy hogyan döntsd el, hogy egy cikk hiteles, vagy sem, hát ezek nem azok.
http://haziorvosblog.hu/tevhitoszlato/ne-dolj-be-ervelesi-hibak-i
http://haziorvosblog.hu/tevhitoszlato/mazsolazgatunk-mazsolazgatunk
Ha megnézed az általam belinkelt forrásokat, akkor nagyon komoly tudományos kutatások vannak mögötte, melyeknek publikált eredményei is kint vannak. Nagyon komolyak. Ezért aztán nagyon is biztos, hogy pl. nem szívódik fel egészséges bőrön keresztül a nano-részecske formájú titanium-dioxid és cink-oxid. A kémiai fényvédőkkel sincs semmi gond, nyilván azokból is van egy csomó féle, és vannak köztük nagyon biztonságosak is, valamint már hibrid fényvédők is vannak, és nem fogsz tőlük rákot kapni, ellenben a napozástól bejátszhat majd egy bőrrák valóban.
Szia!
Bocsi, legközelebb csak linkelek akkor. 🙂
Ismerem a Valiék oldalát, tudom, hogy mindent eltúloznak. Csak itt hivatkoznak tudományos kísérletekre, tesztekre, ezért gondoltam hogy hitelesebb, mint ha nem hivatkoznának semmire. Tudom, hogy mindkét oldal hatalmas üzlet és mindkettőnek az eladás és a nyereség a cél és a lényeg. Valamint sem a kémiai sem a fizikai fényvédőknél nem telt el annyi idő a használatuk óta, hogy messzemenő következtetéseket tudjanak mondani a veszélyüket vagy hasznosságukat illetően.
Csak jó lenne, ha legalább pár cég olyan termékeket árulna, ami értünk van és nem csak a nyereség számítana, bár tudom hogy a mai világban ez naiv álom marad.
Szerintem az emberekben van a hiba elsősorban. 😀 Imádnak vágyakozni, elhinni, hogy a bőrük egyetlen krémtől másnapra csodálatos lesz, imádnak csámcsogni az összeesküvés-elméleteken, hisz a saját életük dögunalom, és ezzel szórakoztatják magukat. Szóval én a gyártókat is megértem, hogy ezt csinálják. Azoknak az embereknek, akik nem tudnak maguk csodákat teremteni az életükben szükségük van arra, hogy más “csodáiban” hihessenek, pl. hogy másnapra szépek lesznek, és azoknak, akiknek unalmas az életük, és nem tudják maguk izgalmassá tenni, jól esik rémüldözni az összeesküvés-elméleteken. Arról ne is beszéljünk, hogy ha valaki semmihez sem ért, és semmit sem tanult meg, úgy tud okosnak látszani, ha ilyen bulvár oldalakról idézget.
Ettől még nem szép dolog a gyártóknak ezzel visszaélni, de vajon mi maradna az előbbi embereknek, ha többé a gyártók nem tennék ezt?
Azért a reklámoknak erős hatása van, mert lehet nem vágyakoznánk annyira bizonyos termékek után, ha nem mutatnák. Úgy értem sokszor a reklám hatására alakul ki a vágyakozás egy-egy termék iránt, amire lehet amúgy nem is lenne szükségünk.
A gyártóknak meg igenis utána kéne járjanak és kivonni a termékekből aminek csak a legkisebb kockázata is felmerül, hogy veszélyezteti az egészséget.
Én személy szerint nem keresem a csodát egy krémben sem, csak annyit szeretnék, hogy legyen biztonságos és ne derüljön ki évek múlva, hogy ettől lett valami bajom. Ennyi.
Nyilván van hatása, én sokat foglalkoztam marketinggel. 🙂 Meg hát persze, hogy egy csomószor nincs szükségünk dolgokra, de pont ezért lehet őket a legjobban élvezni! Pl. egy fagyit, egy csokit, egy steaket, imádok enni-, vagy örülni egy sokadik ruhának, cipőnek, rúzsnak, szerintem ameddig érezzük a határokat, semmi gond nincs ezzel. Akkor van a baj, ha valaki pl. vásárlással kompenzál, de ez megint nem azoknak a hibája, akik reklámoznak. Egy krémtől lehet, hogy csúnya lesz a bőröd, de arra azért nagyon kicsi az esély, hogy attól lesz mondjuk rákod, azért nagyon-nagyon szigorúan ellenőrzik azt, hogy mi lehet egy krémben, ezen szerintem kár aggódnod.
Naptej ajánló a Tudatos vásárló oldalán, hátha valaki még keresgél:
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/10-fenyvedot-ajanlunk-nyarhoz
Fizikai fényvédők. A tudatos vásárlók szemléletmódjával nem tudok egyetérteni, mert ők is tudományos bizonyítékok nélkül riogatják a népet.
Egy apró észrevétel: Közkedveltek a PC fizikai fényvédős hidratálói (Resist Super-Light Wrinkle Defense, Hydralight Shine Free Mineral Complex, Skin Recovery Daily Moisturizing Lotion), én is ilyet használok. Ezek a rajtuk lévő leírás, a magyar és az amerikai PC-oldal szerint NEM nanósok, legalábbis nincs rajtuk feltüntetve. Ugyanez igaz az új alapozóra is (Barely There Sheer Matte Tint). Kaptam a PC-től egy hivatalos, angol nyelvű összetevőjegyzéket (az összes PC-termék rajta van, 2014 júniusában nyomtatták), és aszerint az összes felsorolt termékben nanós a fizikai fényvédő. Ettől függetlenül továbbra is használni fogom őket, csak informálni szeretném azokat, akik esetleg nem használhatnak nanós terméket, hogy ezek is olyanok. (Részletesen: a Resistben csak ZnO van, nanós; a Hydralightban ZnO és TiO2, mindkettő nanós; a Recoveryben a ZnO nanós, a TiO2 nem nanós; a Barely There-ben ZnO és TiO2, mindkettő nanós.) Remélem, nem baj, hogy ezt leírtam. Én bízom Paulában, szerintem nem rakatná bele a saját termékeibe a nanós fényvédőt, ha ez gondot okozhatna. Csak azt nem értem, hogy miért nem tünteti fel a termékeken és a honlapján, hogy mi a helyzet. Elvileg kötelező, nem?
Szia Adri! Sajnos a szabályozásokkal nem vagyok tisztában, hogy mennyire kötelező feltüntetni, hogy nanos. Azóta elolvastam Paula Beauty Bible-jét, meg máshol is olvastam a nanos cuccokról. A nano sajnos önmagában még nem sokat jelent, ugyanis abból nem derül ki, hogy ténylegesen mekkora is a részecske, így nano és nano között is óriási különbség lehet. Alapvetően én itt igyekszem túlóvatoskodni a dolgokat, lásd télen-nyáron szobában is fényvédő, vagy éppen a túlhámlasztásról is írtam, nehogy baj legyen a kémiai hámlasztókról, teljesen tiltom az illatanyagokat. Naponta átlag ezren olvasnak. Ez túl sok ahhoz, hogy rizikófaktorokat engedjek meg. Az biztos, hogy ha a bőr nem sérült, nem okoznak gondot a nanos cuccok sem. Sérült bőrre meg amúgy sem jó ötlet “csak úgy” rákenni a dolgokat, mert alapvetően a teszteket épp bőrfelületen végzik. Ráadásul ha a nanorészecskék aránylag nagyobbak, akkor megint már a helyzet, mintha kisebbek. Szerintem is bízhatsz Paulában, és én a nanos dolgokat azért annyira nem tiltanám, magamra akár rá is kenném, de pl. ha lenne kisbabám, akkor tutira szétparáznám az egészet, és rá meg nem kenném. 😀 Nehéz és felelősségteljes dolog az állásfoglalás nálam, mert én is csak külföldi cikkekre, kutatásokra tudok támaszkodni, amik alapján ezeket leszűröm/megírom, de Ti meg már azokat nem olvassátok ugye…
Szia Ildi! Bizony, kötelező feltüntetni. “All ingredients present in the form of nanomaterials shall be clearly indicated in the list of ingredients. The names of such ingredients shall be followed by the word ‘nano’ in brackets.”
Legalábbis azokon a termékeken, amelyeket az EU-ban adnak el, mivel ez egy EU-jogszabály. Itt olvasható:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32009R1223
A “nano” valóban csak egy mérettartományt jelöl, van benne kicsi és nagy egyaránt, címke alapján nem tudni, éppen mekkorát fogunk ki (“‘nanomaterial’ means an insoluble or biopersistant and intentionally manufactured material with one or more external dimensions, or an internal structure, on the scale from 1 to 100 nm”). Ahogy írtam, én továbbra is kenem magamra, mert nem fogom az egész életemet agyonparázni (akkor levegőt sem kellene vennem, amilyen szennyezett). A gyerekeimre viszont én sem kenek nanorészecskéket.
Egyetértek Veled, ekkora olvasótábor mellett inkább óvatosnak kell lenni. Éppen ezért írtam be ezt a számomra új információt a PC nano-használatáról, hátha valakinek fontos lesz.
És megkövetem a PC EU-s oldalát, mert azon igenis szerepel a “nano” az INCI-ben. Tegnap az amerikai és a magyar oldalt néztem, azokon nincs rajta. De a magyar forgalmazó is mellékeli a termékekhez a részletes leírást, én is onnan kaptam (innen már csak egy lépés lenne a pc.hu összetevőlistáit is aktualizálni…).
Köszi szépen az infót! Az eu-s és amcsi szabályozások között mindig van különbség, talán emiatt is van. Pl. tinosorbos fényvédőket nem lehet engedélyeztetni az USA-ban. (Legalábbis tavaly nyáron még nem lehetett.) Majd írok a PC-s Juditnak, hogy tüntesse fel.
Ezt a cikket most találtam, engem picit megnyugtatott http://www.origo.hu/tudomany/20140616-a-nanotechnologia-lehetosegei-egeszsegugyi-kockazatai-nanoreszecskek-basf.html A dm német honlapján is írnak a nanos sundance naptejekről és hogy szerintük miért biztonsagos.https://www.dm.de/dm-marken/sundance/sundance-fragen/
Én nem szoktam ezen parázni, Paula’s Choice fényvédőm van, az is nanos. Ellenben az origo, az index meg a hvg is óriási baromságokat szokott írni bőrápolás kapcsán, szóval komolyan venni őket nem kell, bármit is írjanak. Nem hiteles forrás egyik sem ilyen szempontból. A DM oldalán található leírás meg ugye a DM-é. 😉
Egyik szájfényemben találtam egy olyan összetevőt, hogy Silica Dimethyl Silylate (Nano), ez rossz összetevő, szabad szájra kenni, biztonságos?
Erre a kérdésedre már a múltkor is írtam, hogy neked is pont addig tart egy összetevőnek utánajárnod, mint nekem. 🙂 És nem ismerek minden összetevőt.
Nem láttam bocsi, hogy válaszoltál 🙁 még egyszer bocsi érte
Nem találok erről az összetevőről semmit se :/
Szia Ildi!Az egyik cikked inspirálására megvettem az Uriage Bariésun Mineral naptejét. -zsíros, pattanásos, és mitesszerekre hajlamos bőröm van- Krém ígérete: 50+ faktoros, fizikai, 1 éves kor alatt alkalmazható, finoman kenhető, nem ragad, homokálló, vízálló, termálvízes, megerősíti a bőr barriert, érzékeny és napallergiás bőrre is ajánlott, nem tartalmaz Octocrylene-t, alkoholt, parabent, hipoallergén, NEM KOMEDÓKÉPZŐ ÉS OLAJMENTES. Nagyon jól hangzik, a km-en minden összetevő jónak tűnt, pattanásos bőrömre pedig áldás lett volna, mivel olajmentes a formulája, és nem komedóképző.
Nagy hepivel mentem be a gyógyszertárba, hogy megvegyem, már a pénz se számított, csak legyen már egy minden mentes, nem komedóképző naptejem. Amint kiléptem a gyógyszertárból, olyan volt mintha a föld beszippantana, összetevők közütt megtaláltam rögtön legelöl a két NANO-t………Nagyon elkeseredtem, és már vissza se vihettem, pár percig azt hittem hülyeséget vettem ötezerért. Pattanásra elvileg nem szabadna kenni, de pont, hogy amiatt vettem, mert nem komedóképző, meg stb.
Kidobtam az ablakon ötezer forintot?
Ildi te használtad ezt arcra?Szabad egyáltalán pattanásos arcra kenni? -nem szívesen veszek idén újra drága naptejet, mert erre ment el a pénzem-
Bepánikoltam a nano-k miatt, nem merem addig használni míg te nem bólintasz rá, hogy lehet arcra is -testre elkenegetem, de arcra akkor nem tudok mivel védekezni a nap ellen, ha ezt nem szabad sőt tilos használni-
Pedig annyira vártam már, hogy megvegyem, és erre képbejön a két nano…Használhatom a pattanásos arcomra az Uriage Bariésun Mineral naptejét?
Ja meg még a válaszodhoz annyi segítséget szeretnék adni -már, ha segíteni fog ez a kis infó-, hogy nincs szétnyomkodva az arcom, hagyom szépen a pattikat, hogy begyógyuljanak, de amikor nagyon fehér a patti közepe, és már egy hajszálnyi bőr tartja akkor komedónyomóval szoktam eltávolítani, persze a te cikked – http://szepsegreceptek.hu/amitol-a-borod-szep-lesz/hogyan-nyomj-ki-egy-pattanast-szakszeruen/ – alapján és Paula cikkje alapján, és kinyomni is csak tényleg akkor szoktam amikor egy hajszálnyi bőr van a fehér genny között.
Vagy nanos vagy fehérre meszel. Használd nyugodtan.
Nagyon szépen köszönöm válaszodat!Megnyugodtam, hogy nem dobtam ki 5000 forintot, és persze azért is, hogy kenhetem vele a probléémás arcbőrömet is 🙂 Akkor indulhatok nyaralásra szétkenegetem magamat naptejjel 😀
Kipróbáltam végre az Uriage-t és lenyűgözött, valahogy kiegyenlítette a pattanásos bőrömet, matt finist adott, nem is fényesedett át, élettel telt meg az arcom amikor felkentem, és vmi miatt levitte a gyulladt puklikat! Nagyon köszönöm segítségedet! 🙂