Barion Pixel

A növényi olajok nagyon jó hatással vannak a bőrre, pl. a legtöbb hidratálókrémben is található valamilyen növényi olaj, a natúr és bio kozmetikumokban pedig mindig. Egyre több olajkeveréket is lehet kapni, ezáltal több olaj előnyös tulajdonságát is egyszerre élvezhetjük. Ebben a cikkben néhány tippet adok, hogy hogyan használhatod fel őket! De azt is megírom, milyen tévhitek keringenek az olajokról, és mivel ne áltasd magadaat. Hamarosan pedig ígérem, jön az is, hogy melyik olaj mire jó. 🙂

Bázisolaj vagy illóolaj?

Bázisolajokat és az illóolajokat nem szabad összekeverni. Bázisolaj alatt értjük a „sima” olajokat, mint az olivaolaj, vagy a napraforgóolaj. A bázis szó onnan ered, hogy ez az olaj lehet az alapja egy kozmetikumnak. A bázisolajak jellemzően nem irritálnak, (persze egyéni érzékenység lehet,) és nagyon széles körű a felhasználásuk, nem csak kenni, de enni is lehet őket. 🙂 Bázisolaj pl. az oliva, a mandula, az argán stb.


Az illóolajok elpárolognak, elillanak, innen a nevük. Ezek sosem szolgálnak egy kozmetikum alapjául, gyógyhatásuk a tudomány jelenlegi állása szerint eléggé kérdőjeles, ugyanis minden illatanyag, a természetes is, irritáló hatással van a bőrre. Éppen ezért én kizárólag illóolaj-mentes kozmetikumokat ajánlok a blogomon. Légyszi a bio-hívők és az aromaterapeuták kerüljenek el messzire, parttalan vitáknak nem adok táptalajt, simán ki fogom törölni a kommentet. Erről itt írok bővebben, de hozzátenném, tőlem mindenki azt ken magára, amit akar.

Ha más nem, az árból és a kiszerelésből biztosan el tudod dönteni, hogy bázis, vagy illó. Az illóolajokból 3, 5, vagy 10 ml-s cseppentős kiszereslében kerülnek forgalomba, és pár száz forinttól több ezer forintig megy az áruk. A bázisolajak min. 20 ml-s, de akár literes kiszerelésben kerülnek forgalomba, és ml-re visszaosztva sokkal-sokkal olcsóbbak, mint az illók. (Ez azért is van, mert pl. egy levendula illóhoz rengeteg virág kell ahhoz a pár  ml illóhoz is, az olivában meg rengeteg az olaj.)

Hidegen sajtolt vagy finomított?

Szerintem otthonra, külső használatra egyértelműen hidegen sajtolt olajokat vegyetek, vagy finomítatlan vajakat, ezeket fizikailag kipréselik, ez a legjobb minőségű olaj, és ezért drágább is. A finomítottnál kémiai eljárás is van, ilyenkor sok értékes tulajdonságát elveszti az olaj, viszont nem marad illata, és tutira steril lesz, ezért a bolti kozmetikumokba már ez szokott kerülni. Pl. a Vénusz napraforgó olaj garantáltan finomított vegyileg, lehet benne krumplit sütni, (bár talán azt sem kéne…,) de ne kenjétek magatokra. Lehet kapni hidegen sajtolt napraforgó olajat is, ennek igazi napraforgó illata van, szóval teljesen más a kettő.
Sajnos sem az ár sem a felirat nem garancia a jó minőségre, én vettem már drágán rossz minőségűt, meg olcsón jót, meg drágán jót. Érdemes egy adott márka olajáról vélemények után kutatni a neten, pl. a krémmánián, mielőtt megveszitek. Én leginkább a Mediline-ban szoktam ilyesmit vásárolni, szóval inkább csak az ott kaphatóakról tudok nyilatkozni. Onnan tudod, hogy jó, hogy van színe, és illata, ami néha inkább szag. Minél illatmentesebb és átlátszóbb, annál silányabb. A szag jelentheti a kiváló minőséget is, a ricinusolajnak és az argánolajnak nincs jó illata, a neem olaj meg rettentően büdös, és még a színe is sötét. Az avokádóolaj lehet zöld, a jojobaolaj meg sárga. Szóval a legtöbb még színes is. Éppen a szín és/vagy a szag jelzi, hogy nem egy szétfinomított olajat kaptál. Persze nem minden olaj színes és büdös, de a legtöbb nem feltétlenül jó illatú és áttetsző, minden olajnak egyedi illata (szaga) és színe van.
Valamint nyugodtan vegyetek evésre való olajokat. Pl. a Nature Cookta szerintem nagyon jó minőségben és árban is, az egyik kedvenc olaj-márkám. Elvileg “evésre” való, de a hidegen sajtolt olajaik kitűnő minőségűek. Szóval az étkezési olaj is jó, nem kell, hogy rá legyen írva, hogy bőrápolásra ajánlott, csak a “hidegen sajtolt” szó az, amit érdemes keresni.

Komedogén olajok?

A legtöbb növényi olajnak is ki tudjátok keresni a komedogén indexét, én is csináltam egy ilyen táblázatot, amit itt találtok. (A komedogén index 0-5-ig megy, 0 jelenti, hogy nem tömíti el a pórusokat, 5, hogy igen.) Arról is írtam, hogy ezeket a komedogén teszteket nyuszik fülén végezték, így én elég szkeptikusan állok hozzá … Mindenesetre az emberek véleménye megoszlik, és természetesen vannak olyan olajok, amik száraz bőrre valók inkább, és vannak olajok, amik kifejezetten pattanásos bőrre szoktak beválni. Ami szerintem tényleg fontos, az a koncentráció. Kevés olaj van, amit én önmagában, hígítás nélkül ajánlanék aknéra hajlamos bőrre, talán csak a jojobát, de azt is inkább krémbe keverve. Viszont hígítva akármelyik használható. Minél hígabb, annál kisebb az esélye, hogy aknét okoz. Magyarul: minél kevesebb olaj van egy hidratálókrémben, vagyis minél vizesebb, annál kisebb rá az esély, hogy ragyás leszel tőle.

Hogyan használhatod őket?

  • Sminklemosásra. Az olaj nagyon jól oldja a szennyeződést, sminklemosó helyett az olajat teszed vattára, és áttörlöd az arcodat, végül vízzel lemosod. A vízálló szemfestéket is lehozza.
  • Önmagában. Így én csak nagyon száraz, faggyúhiányos bőrre ajánlom. Mivel a száraz bőr vízhiányos is, legjobb, ha először használod a testápolódat, amivel beviszed a vizet, majd utána be is olajozhatod magadat, amivel még jobban a bőrbe zárod a vizet is.
  • Hidratálókrémbe. A kézfejeden belekeversz a kedvenc hidratálódba 1-2 cseppet a kedven olajodból. De igazából bármilyen sima illatmentes krémet felturbózhatsz. Keversz bele pluszban növényi olajokat, kevés panthenolt és E-vitamint, és kész is vagy. 🙂
  • Fürdőzésre. A fürdővízbe teszel pár kanál olajat. A legjobban úgy „hat”, ha nem szappanozod magadat, esetleg előtte gyorsan lezuhanyzol szappannal, és utána ülsz bele a kád olajos vízbe. Amikor kiszállsz, ne dörgöld magadat, csak itasd le magadról a vizet. Figyelem! A tested így nagyon olajos lesz, én ezt pl. utálom, a kád meg rettentően fog csúszni, utána azonnal mosd ki, nehogy a következő a kádba lépve elcsússzon! Jó hír, hogy mosogatószeres szivaccsal, -igen, azzal,- fél pillanat alatt eltűnteted a kádból a maradék olajat. Ha nagyon száraz a testeden a bőr, megér egy próbát! Utána pluszban hidratálóval is bekenheted magadat.
  • Olajkeveréknek. Tetszés szerint készíthetsz magadnak olajkeveréket. Ehhez nem kell más, csak egy sötét üveg, amibe beleöntöd a kedvenc olajaidat, és összerázod. Majd ezt az olajkeveréket a fent említett bármelyik módon felhasználhatod.
  • Testápoló habkrémnek: Tulajdonképpen ez is egy olajkeverék, csak mivel a vajak kemények, ezért máshogy kell „megpuhítani”. Nagyon egyszerű, csak egy mixer vagy tejhabosító kell hozzá. Itt írtam le az elkészítés menetét>> Felhasználása szintén a fentiek szerint, hidratálóba, fürdőbe, akár sminklemosásra.
  • Száraz fejbőrre: éjszakára bedörzsölsz a fejbőrödbe egy kevés olajat, és reggel lemosod. Van, akinek segít, a páromnak egy időben dörzsölgettem olivával, és szerette. Reggel persze meg kell mosni a hajat. 🙂 De lehet, hogy az jobban bejön, ha hidratálókrémbe keversz extrán olajat, és azzal dörzsölöd be a fejbőrt. (Igen, a fejbőr is kiszáradhat.)

Mire NEM jók az olajok?

  • Nem tüntetik el a striákat. Erről majd írok egy külön cikket, de az az igazság, hogy krém nincsen rá… Idővel azonban maguktól is halványodnak. Ugyanígy nem jók terhességi csíkok eltüntetésére sem, megelőzésre azonban nem hülyeség, ugyanis a jól hidratált bőr kisebb eséllyel reped meg, mintha még hagyod kiszáradni is.
  • Nem tüntetik el a narancsbőrt. (Nem, és erről itt írok bővebben, NINCS rá krém, őszintén sajnálom, higgyétek el, mert nekem is van…)
  • Nem feszesítik a bőrt. (Könyörgöm, semmi se feszesíti a bőrt, ha egyszer már lóg… Ha így lenne, minden nő csak bekenné a mellét egy ezer forintos olajjal, és egy se varratná fel fél milláért, csomó fájdalommal.)
  • Nem ránctalanítanak. Erről a témáról meg itt írtam bővebben. Max. az anti-aging olajokat rendszeresen használva később/kevésbé leszel ráncos. Amúgy ez minden anti-aging dologra igaz, szóval ne várd meg az anti-aginggel, amíg tiszta ránc vagy.
  • Nem fényvédők!!! A sheavajnak, kakaóvajnak szoktak SPF 6 fényvédő erőt tulajdonítani. Nem sikerült 100%-ig megtudnom, hogy ez egy városi legenda, vagy valóban igaz, de nagyjából mindegy is, mert SPF 6 fényvédő erő szempontjából pont annyit ér, mint halottnak a csók. Szóval használjatok min. SPF 15-ös fényvédőt télen, és SPF 30-asat nyáron. Minimum. De ha egész évben SPF 30-asat használtok, nyáron esetleg SPF 50-et, abból baj nem lesz. 🙂
  • Hajápolásnál ne várjatok csodákat. Van, akinek a ricinusolaj serkenti a hajnövekedését. De ha arra akarod használni, hogy pl. a dauertól, blancholástól vagy durva hajfestéstől széttörd hajadat ápold vele, ne várj sokat. Egyrészt a hajad halott, és ha tönkretetted, a legtöbbet az olló segít. (Igen, ez tapasztalat is, egyszer letört tőből a hajam negyede, miután daueroltattam.) Másrészt az a gond a tömény olajjal, hogy nagyon nehéz kimosni a hajból, és mire kimosod a samponnal, kb. el is vesztetted minden ápoló hatását. Ha megnézed a száraz hajra készített hajbalzsamok INCI-jét, a legtöbben eleve van egy kis olaj, viszont olyan a formulája, hogy csupán vízzel könnyen kimosod a hajból. Ha utána megint samponoznál, megint sokat veszítenél az ápoló hatásából.
  • Folthalványításnál megint legyetek nagyon szkeptikusak. Pl. ha egy olajban van egy kis A-vitamin származék, akkor már simán folthalványító hatásúnak titulálják. De ez leginkább csak barokkos túlzás, mert nagyon kevés van benne, és ha mellette nem fényvédőzöl, mindenképpen rosszabb lesz. A foltoktól jó nehéz megszabadulni, nekem is vannak még mindig. Amivel a legtöbbet tehetsz, ha foltos a bőröd, legyen szó napfoltról, májfoltról, vagy pattifoltról, az a fényvédelem az év 365 napján, a többi tudnivalót, hatékony összetevőket pedig itt találod>>

Itt találod a következő részt, ahol már az egyes olajok jótékony hatásairól írok, és hogy melyiket milyen problémára ajánlom!

A cikket pedig együtt is szerkeszthetjük, ha van kérdésetek, amit nem válaszoltam volna meg, vagy van tuti házi praktikátok olajokkal, írjátok meg bátran kommentben!

További szép bőrt,
MsTindigo