A megfelelő fényvédelem a legjobb anti-aging fegyver, ami nagy mértékben képes megelőzni  a ráncokat, a pigmentfoltokat, lógó, petyhüdt bőrt és a bőrrákot. Ám vannak olyan dolgok, amiket a megfelelő védelemhez szigorúan kötelező betartani és tudni, különben még a legjobb fényvédő sem képes megvédeni a bőrt.

Extrán figyelj, ha fényérzékeny a bőröd!

A fényérzékenység nem csupán a barna, vagy a fehér bőr függvénye, több tényező is szerepet játszik benne, mint az alábbiak:

  • Gyógyszerek, mint pl. a fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók, gombaellenes szerek, antihisztaminok (allergia gyógyszerek), antibiotikumok stb. Mindig feltűntetik a betegtájékoztatón is, ha fényérzékenységet okoz a készítmény. Megdöbbentő, hány fogamzásgátlót szedő nő napozik, és szoláriumba jár.
  • Terhesség (a megváltozott hormonháztartás miatt)
  • Kémiai hámlasztás
  • Retinol és származékai
  • Acné (pattanás) elleni krémek, pl. Akneroxid, Differin, Isotrexin.
  • Parfümök és illóolajok: a parfüm mellett sok illó is fényérzékennyé teszi a bőrt, ilyenek a citrusfélék, a citrom, a mandarin, a grapefruit, stb., a rozmaring, szantálfa stb. Újabb ok, hogy kerüld az illatos krémeket.
  • Természetesen, ha nem fényérzékeny a bőröd, sőt, esetleg mediterrán típus vagy, aki könnyen barnul, de nehezen ég le, attól még nem jó ötlet napozni, mert ráncosít, tág pórusokat okoz, és bőrrákod is kialakulhat tőle.

Nézd meg a lejáratot!

Figyelj oda arra, hogy a fényvédőd lejárata még jó legyen! A fényvédő nem tart örökké! Az is rajta szokott lenni piktogram formájában, hogy felbontástól számított hány hónapig jó még, ez általában 9 vagy 12 hónap. Ha extrém hőhatás vagy hideg érte, vagy megváltozott az állaga, színe, akkor is ideje megszabadulni tőle.

Mennyire véd a fényvédőd?

Mit is jelent az SPF szám? Tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy hány százalékát szűri ki az UVB sugaraknak.

  • SPF 5: 80%-ot szűri ki
  • SPF 15: 93.3 %-ot szűri ki
  • SPF 30: 96.6 %-ot szűri ki
  • SPF 50: 98%-ot szűri ki

A fentiekből kiderül, hogy egy 30 faktoros fényvédővel, (ha megfelelően használjuk), már egész jó UVB védelmet alakíthatunk ki, de ettől függetlenül a nyári időszakban érdemes inkább 50-es SPF-fel rendelkező fényvédőt használni.

Viszont az SPF szám csak az UVB sugárzást szűri ki, ami nagyon leegyszerűsítve a bőr leégését, míg az UVA sugárzás a bőr barnulását okozza. (Ez nem ilyen egyszerű, mert nincs egy kijelölt határvonal, hol kezdődik az egyik és a másik  hatása, mivel a spektrum egymást követő hullámhossztartományában folytatólagosan helyezkedik el a két sugárzástípus).

Fontos, hogy ne csak az UVB ellen védekezzünk, mivel az UVA még mélyebben hatol be a bőrbe és erősen fokozza a különböző típusú bőrrákok kockázatát, valamint a bőrőregedésért is ő tehető legnagyobb mértékben felelőssé.

A PPD érték az UVA sugarak elleni védelem mértékét jelöli, ami az SPF értékekkel analóg mértékben szűri ki az UVA sugarakat.  Sajnos ezt nem minden fényvédőnél szokták megadni. Amit biztosan tudhatuk, hogy az EU-s és ausztrál szabvány szerint az UVA sugárzás elleni védelemnek min. harmadakkorának kell lennie, mint az UVB elleni védelemnek (így az SPF 50-es fényvédő UVA védelme 17 körüli minimum) illetve szerencsére egyre több gyártó adja meg számszerűen pontosan az UVA védelmet (az ázsiai fényvédőknél pedig a PPD érték határolja be nagyjából, milyen UVA védelemre számíthatunk.)

Az UVA sugárzás amolyan csendes gyilkos, télen is ér minket, akkor is, ha felhős az ég, és akkor is, ha bent ülünk az ablak mögött a szobában, nem érzünk belőle semmit, pedig áthatol az üvegen, a felhőkön. Az EU-s szabvány szerint az UVA sugárzás elleni védelemnek min. harmadakkorának kell lennie, mint az UVB elleni védelemnek. Így egy SPF 30-as fényvédőnek min. 10 PPD értékűnek kell lennie, ez pedig már az UVA sugarak 90%-át kiszűri.

Sokan úgy gondolják, hogy érdemes SPF 50-es fényvédőt használni annak ellenére hogy a 30-as faktorúhoz képest látszólag nem sokkal több sugárzást szűr ki, mert érdemesebb ezt úgy felfogni, hogy a 30-as majdnem 2-szer annyi UVB sugárzás enged át, mint az 50-es. Ildi, a Tindigo márka alapítója viszont maga is nagyon gyakran 30 SPF (és magas UVA elleni védelmet adó) fényvédőt használ nyáron, és így sem ég meg, vagy barnul le, mert nagyon gyakran és nagyon vastagon újrakenni a fényvédőket, amit egyébként 50 SPF fényvédőnél is meg kell tenni.

Tehát bármit is választunk, ami a legfontosabb: a lehető legvastagabban, akár több rétegben kenjük fel a fényvédőnket. Szinte senki nem keni fel a szükséges elvi mennyiséget, (még a Tindigo márka alapítója, Ildi sem, aki ezt megmérte,) így már egy lényegesen alacsonyabb SPF-el indítunk a terméken feltüntetetthez képest, ráadásul általában magasabb SPF-hez magasabb UVA védelem társul (nem mindig, de pl a pár sorral fentebb említett “harmados” szabványt alkalmazó országokban garantált a magasabb UVA védelem a magasabb SPF-hez.)

Mennyit kell használnod a fényvédődből, hogy tényleg megvédjen?

Hivatalosan 2 mg/cm2-t kellene használni, ez a teljes testre számítva kb. 30 ml, aminek jó, ha a felét magunkra kenjük egy alkalommal. Azért az is fontos, hogy nagyon eltérő, kinek mekkora a bőrfelülete, így lehet, hogy egyeseknek ennél kevesebb fényvédőre van szüksége, de mivel ezt nem egyszerű lemérni, a legjobb, ha biztosra megyünk és komfortos kereteken belül a lehető legtöbbet visszük fel.  Viszont sajnos ilyen mennyiséget nem feltétlen kellemes magunkon viselni és a legtöbben jóval kevesebbet használnak az ajánlottnál, tehát már eleve nincs meg az elvi védelem innentől kezdve, ne számoljunk azzal, hogy a pl. 50 SPF-es fényvédőnk valójában is kiszűri majd a sugarak 98%-át.

Egy átlagos arcra a fenti számok alapján 1,2 gramm kellene, ami kb. negyed teáskanállal egyezik meg, hogy az elvi védelmet gyakorlatban is megkapjuk. Ugyanennyi kéne a nyakra, és szintén még ennyi a dekoltázsra.

Ezért is van az, hogy sokan “szépen” barnulnak vagy akár megégnek egy 50 SPF fényvédővel is. Nem a fényvédő volt rossz, hanem nem használt az illető elég mennyiséget belőle, és nem kente újra folyamatosan.

Használhatod-e fényvédő helyett az  SPF tartalmú alapozódat, púderedet?

Egy folyékony alapozóból a felét se tesszük magunkra az elvi mennyiségnek, talán a harmadát. Púderből pedig annál is kevesebb fogy, így szigorúan tilos bármilyen alapozóra, BB-re, CC-re bízni a fényvédelmet!

Mi a különbség a fizikai és a kémiai fényvédő között?

A fizikai fényvédőben cink-oxid és/vagy titanium-dioxid van, amelyek olyan szervetlen vegyületek, melyek az UV spektrum nagy részét elnyelik és ártalmatlan hőként adják le, kisebb részét pedig visszaverik. Mivel részben a látható fény tartományában teszik ezt, így fehérre meszelhelős hatásúak lehetnek. Ezt színezék (vas-oxidok) hozzáadásával (vagy nanonizálással/mikronizálással részben) ki lehet küszöbölni, így ha nem világos kifejezetten a bőröd és fizikai fényvédőt szeretnél, érdemes a színezettek közül válogatni.

Nagyon nagy előnyük még, hogy az érzékeny, rosaceás bőrűek és kisbabák is jól tolerálják őket és a szemet is kevésbé hajlamosak irritálni, csípni. Biztosan nem szívódnak be a véráramba (ha nagy részecskeméretűek, vagyis nem nano és nem mikronizáltak) és bár nincs bizonyított káros hatása a kémiai fényvédőknek sem, sokan szeretnek extrán biztosra menni.

Sok kedvező tulajdonságuk ellenére nem feltétlen nyerik el mindenki szívét, mert a fehérítés mellett hajlamosak egy vastagabb réteget hagyi az arcon és kevésbé jó UVA védelmet lehet velük elérni, mint a kémiai (modern) filterekkel.

A kémiai fényvédők is hasonlóan működnek, mint a fizikaiak, csak ők teljes mértékben elnyelik az UV sugárzást, amit szintén hővé alakítanak.

Kevésbé hajlamosak fehéríteni és általában könnyedebb érzetet hagynak az arcon, így újrakenésük is kellemesebb. Nagyon magas UVA védelmet lehet velük elérni, amit a tévhitekkel ellentétben hosszú ideig tudnak tartani, nem bomlanak le (vag csak elhanyagolható mértékben) az új formulázási technológiáknak és modern filtereknek köszönhetően.

Hátrányuk, hogy sokaknak nem bírja őket a bőre, akár allergia, irritáció is felléphet, bár ez a régebbi típusú fényvédő összetevőknél a gyakoribb (pl avobenzone, octinoxate, octocrylene).

Hogyan használd a fényvédődet megfelelően?

  • A bőrápolási rutinod utolsó lépése legyen!
  • A fizikai és kémiai fényvédőt is érdemes a napramenetel vagy sminkelés előtt kb 15 perccel felkenni, mert bár azonnal hatnak, a maximális és hosszantartó védelem eléréséhez “rá kell száradjanak” a bőrre egy egységes, összefüggő réteget alkotva
  • Ne hígítsd fel a fényvédődet hidratálóval, alapozóval vagy bármilyen kozmetikummal, mert így már nem fog tudni megvédeni.
  • Ha alapozót is használsz, akkor várj pár (3-5) percet a fényvédő felkenése után, és csak azután tedd fel az alapozót, a sminket!
  • Lehetőleg ne az ujjaddal tedd fel az alapozót, hanem ecsettel vagy szivaccsal, és figyelj rá, hogy nehogy ledörgöld a fényvédőt!

Milyen gyakran kell újrakenni a fényvédőt?

Télen elegendő, ha reggel felkened, már csak azért is, mert jó eséllyel sötétben mész haza. Nyáron azonban sokkal jobban kell figyelni, nem biztos, hogy a fényvédőd a megfelelő védelmet nyújtja, ha csak egyetlen egyszer kened fel reggel, ezért nyáron, vagy akár télen is ha sok időt töltesz a szabadban, újra kell kenni szükség esetén, illetve akkor is érdemes, ha pl egy nagy ablakos irodában azok mellett ülve dolgozol.

Van egy olyan standard, hogy 2 óránként kell újra felvinni a fényvédőt, de azért ez nem számolható ki ilyen matematikai pontossággal, mert túl sok körülménytől függ.

Ahogy telik az idő, mindenképpen veszítesz a felvitt fényvédő adta védelemből.  Egyrészt önkéntelenül hozzáérsz az arcodhoz, orrot fújsz, hozzásúrlódik a hajad, így egy része ledörgőlődik. Másrészt az arcod zsírt termel, ami “hígítja” a fényvédőt, megbontja az összefüggő, egységes rétegét és a mimikádnak köszönhetően is elvándorol az arcod egyes pontjairól. Előfordul, hogy izzadunk, ez szintén csökkenti a védelmet. Nem kifejezetten jelentős mértékben, de a napsugárzás hatására a kémiai fényvédők (és azon belül is a nem stabilizált, elavult filterek) veszítenek a szűrőképességükből, ez a jelenség kis mértékben pedig a fizikai filtereknél is megfigyelhető.

A vízálló fényvédők 80 percig védenek, de a vízben vagy erős izzadás esetében ez lecsökken a felére, 40 percre. Ha a szabadban sportolsz, vagy szeretsz úszni, mindenképpen vízállót válassz, és az ajánlott 2 óránál akár gyakrabban kend újra.

Tanácsok a hétköznapokra

  • Mielőtt elmentek reggel, mindenképpen használjatok fényvédőt, és lehetőleg indulás előtt minimum 15 perccel már kenjétek fel
  • Mielőtt hazaindulnátok munkából, szintén használjatok fényvédőt ha világos van, mert rengeteg idő eltelik addig, amíg hazaindultok.
  • Ha nagyon átfényesedik a fényvédőd és zavar, itasd le egy zsebkendővel és lehetőleg kend utána újra a fényvédőt. A zsírosság mérséklésére használj sima vagy SPF tartalmú púdert (de ez önmagában nem sok védelmet ad)
  • Nyárra használj SPF értékkel bíró ajakápolót is.

Mit tehetsz, ha sokat vagy szabadban?

  • Nyaralás előtt hagyjátok abba egy héttel a kémiai hámlasztást, és retinol tartalmú kozmetikumokat.
  • Ha egész nap a szabadban vagytok, akkor 2 óránként szigorúan kenjétek újra a fényvédőt! Akkor is, ha a fa árnyékában heverésztek, ahol félárnyék van, azért ott is ér a nap és a szórt UV sugárzás.
  • Hordjatok kalapot és napszemüveget is.
  • Legyen egy kis könnyű tunikátok, fehér ingetek, amivel a felsőtesteteket védi. Érdemes egy hosszúnadrágot vagy szoknyát is beszerezni vékony anyagból, ez főként városnézésekkor tehet nagyon jó szolgálatot.
  • Ha a vízbe mentetek, utána mindenképpen kenjétek újra a fényvédőt.
  • Vásároljatok UV-szűrős felsőt, a Decathlonban kedvező áron kaphatóak. Nagyon jó strandra, de kiránduláshoz, biciklizéshez is remek megoldás.

 

Részletesebben a fényvédelemről a fényvédő oktatásomon tudsz tanulni, ahol kitérek minden fontos kérdésre és ajánlok fényvédőket is. Itt tudsz jelentkezni az oktatásra.

0