A mai postot Jóó Stefániának, a Szépség elsősegély bloggerének köszönhetjük. Nekem nagyon tetszett, és örömmel osztom meg az írását. Szóval csapjunk is bele!

Sok sok összetevőről tudunk már manapság, amelynek bizonyítottan van anti-ageing hatása a mai cikkben pedig egy eddig még kevésbé körbejárt anyagról lesz szó, ez a ceramid.

Ahhoz, hogy jó viszonyt ápolhassunk a ceramidokkal egy pontos meghatározást kell alkotnunk, amely a következőképpen hangzana: A ceramid egy természetes olaj viasz, amely többek között megtalálható a bőrben. A „cera” latin eredetű szó, ami azt jelenti önmagában, hogy viasz.

Koleszterinnel és egyéb telített zsírsavakkal együtt a ceramidok egy víztaszító réteget alakítanak ki, ezáltal egy protektív védőszervet hoznak létre- így megakadályozzák a hámszöveten keresztül történő láthatatlan vízvesztést, valamint a mikroorganizmusok bejutását. Az évek során – akárcsak a kollagén esetében- a ceramid termelődés csökken, amely száraz bőrhöz, ráncokhoz és esetleges bőrgyulladásokhoz vezethet.

Ceramid típusok

Kémiai szempontból vizsgálva a ceramidok hosszú szénláncból épülnek fel, amelyhez zsírsav molekula kapcsolódik. A ceramidok azonban bázisaik és kapcsolódásaik szerint eltérőek lehetnek, jelenleg kilenc természetes közegben előforduló ceramidról van tudomásunk. Megkülönböztetünk növényi (Phytoceramide) és ál cermadiket (Pseudo-ceramide) valamint léteznek úgynevezett szintetikus ceramidek is (synthetic  ceramides).

Érdemes a három fő fogalmat tisztáznunk.

  • A növényi ceramid: Fitoszfingozinból felépülő ceramid. Ez egy speciális szfingozin, amely leginkább élesztőben, nővényekben és néhány emlősállat szöveteiben található meg. A növényi jelző csalóka lehet, mert a valóságban elsődleges forrása az élesztőből származik.
  • Ál-ceramid: Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy ceramid de szerkezeti felépítésében eltérő. Az ál-ceramidok elő fordulnak természetben is, de leggyakrabban szintetikus úton állítják elő őket.
  • Szintetikus ceramid: A természetben előforduló ceramidok labori körülmények között előállított változata.

A bőrápolásban leginkább szintetikus ceramidokat használnak, mert a növényekben és állati szövetekben csak igen kis mennyiségben találhatók meg, így ezek túl drágának bizonyulnának.

A ceramidokat három különböző megnevezés alatt találhatjuk meg az összetevő listában, azaz az INCI-ben.

  1. Megtalálhatók eredeti névvel, amely hivatkozik az egyes ceramidokra egy számmal.
  2. Módosított INCI név, amely három betűből épül fel. Az első betű az amid kötésű zsírsav típusára utal.( N jelentése = normál zsírsav, A =alphahydroxy zsírsav, O= omega hydroxy zsírsav) A második betű a bázis típusára utal, mint például S, mint Sphinogsine bázis, P jelentése fitoszfingozin bázis és H, mint Hydroxysphingosine bázis.
  3. Néhány esetben az elnevezés egyáltalán nem utal a ceramidra. ( Nem tartalmazza a „ceramide” szót.)

Ezeket keresd a címkén:

  • Ceramid 1 = Ceramide EOS
  • Ceramid 2 = Cermamide NS = N-stearoyl sphinganine
  • Ceramid 3 = Ceramide NP = N-stearoyl phytosphingosine
  • Ceramid 4 = Ceramide EOH
  • Ceramid 5 = Ceramide AS
  • Ceramid 6 = Ceramide AP = α-hydroxy-N-stearoylphytosphingosine
  • Ceramid 6 II = Caproyl sphingosine
  • Ceramid 7 = Ceramide AH
  • Ceramid 8 = Ceramide NH
  • Ceramid 9 = Ceramide EOP

Ceramidok alkalmazása

  • A kollagén tartalmú tablettákhoz hasonlóan ceramid tartalmú készítmények is léteznek már a piacon, de ezek helyi alkalmazása hasznosabbnak bizonyult az eddigi kutatások alapján.
  • A ceramid mechanizmusáról már tudjuk, hogy legjobban olajos közegben működnek, megfelelő arányok mellett természetesen. Az optimális keverék 50% ceramidot, 25% koleszterint és 15% szabad zsírsavat tartalmaz. Ez az optimális keverési arány biztosítja a ceramidok működését, így képesek ki fejteni hatásukat és feltölteni a bőrt.
  • A ceramidok a bőr mélyebb rétegeiben fejtik ki hatásukat, ugyanis bőr azonos lipidek.
  • Számos kutatás végeztek már a témában és sok márka előszeretettel használja is a ceramidokat, sokak az említett keverési arány szerint.

Forrás: 1, 2, 3, 4,

Tindigo megjegyzése

A kozmetikus suliban nagyon érdekes volt, amit az elméletet oktató tanárnőm mesélt a ceramidok kapcsán, úgyhogy gondoltam, megosztom Veletek is. A bőrfelszíni emulzió vagyis hidrofil lipidnek jelentős védőszerepe van. Áll egy zsíros fázisból, (lipoidköpeny), és a savköpenyből. A zsíros fázisát viaszszerű anyagok és a faggyú adja. A viaszszerű anyagokat szaruzsírnak is nevezzük, egyik legfontosabb ezek közül a ceramid.  Mivel a lipoidköpeny és a savköpeny “magától” nem fog összeállni emulzióvá, hiszen “csak úgy” a víz és a zsír nem keveredik, a ceramid az, ami emulgeáló szerepet is betölt. Ha valaki rendszeresen alkoholos tonikot használt tinédzser korában, vagy csikorgóan tisztító habzó arclemosókat, azzal nem csak a bőrfelszíni emulziót oldotta le, hanem sajnos a ceramid állományt is károsította. Ha egyszer ez megtörtént, magától többet nem nagyon fog tudni 100%-ig regenerálódni. Ha pedig hidrofil lipid nem működik megfelelően, akkor a bőr sokkal nehezebben tudja bent tartani a vizet, és szeborreás (zsíros) bőrűeknél ez vezet oda, hogy hiába érzik zsírosnak a bőrüket, mégis feszül és húzódik a vízhiánytól, száraz bőrűeknél pedig ez együtt jár vízhiánnyal is. Ezért ha egyszer ezt tönkretettük, utána egész életünkben nagyon oda kell figyelni a bőrünkre sajnos. A tanárnőm szerint ez egy remek összetevő, bár nyilván utólag kívülről ceramid-pótlással sosem leszünk ugyanott, mintha nem tettük volna tönkre a bőrünket, de egy próbát megérhet. 🙂

PS: Még egyszer köszönöm a remek cikket Stefinek, ha gondoljátok, nézzetek be a blogjára. 🙂

Legyen gyönyörű bőrötök!

Tindigo

0