A mai postot Jóó Stefániának, a Szépség elsősegély bloggerének köszönhetjük. Nekem nagyon tetszett, és örömmel osztom meg az írását. Szóval csapjunk is bele!
Sok sok összetevőről tudunk már manapság, amelynek bizonyítottan van anti-ageing hatása a mai cikkben pedig egy eddig még kevésbé körbejárt anyagról lesz szó, ez a ceramid.
Ahhoz, hogy jó viszonyt ápolhassunk a ceramidokkal egy pontos meghatározást kell alkotnunk, amely a következőképpen hangzana: A ceramid egy természetes olaj viasz, amely többek között megtalálható a bőrben. A „cera” latin eredetű szó, ami azt jelenti önmagában, hogy viasz.
Koleszterinnel és egyéb telített zsírsavakkal együtt a ceramidok egy víztaszító réteget alakítanak ki, ezáltal egy protektív védőszervet hoznak létre- így megakadályozzák a hámszöveten keresztül történő láthatatlan vízvesztést, valamint a mikroorganizmusok bejutását. Az évek során – akárcsak a kollagén esetében- a ceramid termelődés csökken, amely száraz bőrhöz, ráncokhoz és esetleges bőrgyulladásokhoz vezethet.
Ceramid típusok
Kémiai szempontból vizsgálva a ceramidok hosszú szénláncból épülnek fel, amelyhez zsírsav molekula kapcsolódik. A ceramidok azonban bázisaik és kapcsolódásaik szerint eltérőek lehetnek, jelenleg kilenc természetes közegben előforduló ceramidról van tudomásunk. Megkülönböztetünk növényi (Phytoceramide) és ál cermadiket (Pseudo-ceramide) valamint léteznek úgynevezett szintetikus ceramidek is (synthetic ceramides).
Érdemes a három fő fogalmat tisztáznunk.
- A növényi ceramid: Fitoszfingozinból felépülő ceramid. Ez egy speciális szfingozin, amely leginkább élesztőben, nővényekben és néhány emlősállat szöveteiben található meg. A növényi jelző csalóka lehet, mert a valóságban elsődleges forrása az élesztőből származik.
- Ál-ceramid: Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy ceramid de szerkezeti felépítésében eltérő. Az ál-ceramidok elő fordulnak természetben is, de leggyakrabban szintetikus úton állítják elő őket.
- Szintetikus ceramid: A természetben előforduló ceramidok labori körülmények között előállított változata.
A bőrápolásban leginkább szintetikus ceramidokat használnak, mert a növényekben és állati szövetekben csak igen kis mennyiségben találhatók meg, így ezek túl drágának bizonyulnának.
A ceramidokat három különböző megnevezés alatt találhatjuk meg az összetevő listában, azaz az INCI-ben.
- Megtalálhatók eredeti névvel, amely hivatkozik az egyes ceramidokra egy számmal.
- Módosított INCI név, amely három betűből épül fel. Az első betű az amid kötésű zsírsav típusára utal.( N jelentése = normál zsírsav, A =alphahydroxy zsírsav, O= omega hydroxy zsírsav) A második betű a bázis típusára utal, mint például S, mint Sphinogsine bázis, P jelentése fitoszfingozin bázis és H, mint Hydroxysphingosine bázis.
- Néhány esetben az elnevezés egyáltalán nem utal a ceramidra. ( Nem tartalmazza a „ceramide” szót.)
Ezeket keresd a címkén:
- Ceramid 1 = Ceramide EOS
- Ceramid 2 = Cermamide NS = N-stearoyl sphinganine
- Ceramid 3 = Ceramide NP = N-stearoyl phytosphingosine
- Ceramid 4 = Ceramide EOH
- Ceramid 5 = Ceramide AS
- Ceramid 6 = Ceramide AP = α-hydroxy-N-stearoylphytosphingosine
- Ceramid 6 II = Caproyl sphingosine
- Ceramid 7 = Ceramide AH
- Ceramid 8 = Ceramide NH
- Ceramid 9 = Ceramide EOP
Ceramidok alkalmazása
- A kollagén tartalmú tablettákhoz hasonlóan ceramid tartalmú készítmények is léteznek már a piacon, de ezek helyi alkalmazása hasznosabbnak bizonyult az eddigi kutatások alapján.
- A ceramid mechanizmusáról már tudjuk, hogy legjobban olajos közegben működnek, megfelelő arányok mellett természetesen. Az optimális keverék 50% ceramidot, 25% koleszterint és 15% szabad zsírsavat tartalmaz. Ez az optimális keverési arány biztosítja a ceramidok működését, így képesek ki fejteni hatásukat és feltölteni a bőrt.
- A ceramidok a bőr mélyebb rétegeiben fejtik ki hatásukat, ugyanis bőr azonos lipidek.
- Számos kutatás végeztek már a témában és sok márka előszeretettel használja is a ceramidokat, sokak az említett keverési arány szerint.
Tindigo megjegyzése
A kozmetikus suliban nagyon érdekes volt, amit az elméletet oktató tanárnőm mesélt a ceramidok kapcsán, úgyhogy gondoltam, megosztom Veletek is. A bőrfelszíni emulzió vagyis hidrofil lipidnek jelentős védőszerepe van. Áll egy zsíros fázisból, (lipoidköpeny), és a savköpenyből. A zsíros fázisát viaszszerű anyagok és a faggyú adja. A viaszszerű anyagokat szaruzsírnak is nevezzük, egyik legfontosabb ezek közül a ceramid. Mivel a lipoidköpeny és a savköpeny “magától” nem fog összeállni emulzióvá, hiszen “csak úgy” a víz és a zsír nem keveredik, a ceramid az, ami emulgeáló szerepet is betölt. Ha valaki rendszeresen alkoholos tonikot használt tinédzser korában, vagy csikorgóan tisztító habzó arclemosókat, azzal nem csak a bőrfelszíni emulziót oldotta le, hanem sajnos a ceramid állományt is károsította. Ha egyszer ez megtörtént, magától többet nem nagyon fog tudni 100%-ig regenerálódni. Ha pedig hidrofil lipid nem működik megfelelően, akkor a bőr sokkal nehezebben tudja bent tartani a vizet, és szeborreás (zsíros) bőrűeknél ez vezet oda, hogy hiába érzik zsírosnak a bőrüket, mégis feszül és húzódik a vízhiánytól, száraz bőrűeknél pedig ez együtt jár vízhiánnyal is. Ezért ha egyszer ezt tönkretettük, utána egész életünkben nagyon oda kell figyelni a bőrünkre sajnos. A tanárnőm szerint ez egy remek összetevő, bár nyilván utólag kívülről ceramid-pótlással sosem leszünk ugyanott, mintha nem tettük volna tönkre a bőrünket, de egy próbát megérhet. 🙂
PS: Még egyszer köszönöm a remek cikket Stefinek, ha gondoljátok, nézzetek be a blogjára. 🙂
Legyen gyönyörű bőrötök!
Tindigo
