A fényvédelem fontosságát a régi olvasóim jól tudják. A napfény nagyon öregíti a bőrt, ráncokat és foltokat okoz, egyszóval nem a szép bőr barátja. Mindemellett bőrrákot is okozhat, így nem kérdés, hogy miért fontos a fényvédelem. A megfelelő fényvédő kiválasztásához fontos, hogy megértsd a sugárzások típusait, és ennek tükrében ki tudd választani azt, hogy milyen típusú fényvédő összetevőnek kell lennie egy kozmetikumban. Ez most egy tényleg tudományosabb hangvételű cikk, ígérem, lesz olyan is, amiben bőrtípus szerint ajánlok termékeket. De ha Neked is szívügyed a fényvédelem, akkor érdekes dolgokat tudhatsz meg ebből a cikkből. 🙂

Mi is az az UV?

Az ibolyántúliultraibolya, vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás. A szó eredete, hogy a legkisebb hullámhosszúságú, de még látható fény színe az ibolya (latinulviola). Tehát az ennél nagyobb, ezen túli frekvenciájú rezgés (hullámhosszúságban ez alatti) az ibolyántúli sugárzás. – Wikipédia

UVA sugárzás

Nagy hullámhosszú sugárzás. Az UVA sugarak mélyebbre hatolnak, mint az UVB sugarak. Ez egy amolyan csendes gyilkos sugár, ugyanis áthatol a felhőkön, télen is ér minket a sugara, (ezért kell fényvédőt használni télen is), és áthatol az üvegen is, tehát sem a kocsidban, sem az otthonodban, sem az irodádban nem vagy tőle biztonságban. A tudósok arra jöttek rá az elmúlt két évtizedben, hogy a bőrrák kialakulásához az UVA sugárzás is hozzájárul. DNS károsodást okoz.

A szoláriumban az UVA sugárzás 12x(!) nagyobb, így nem is olyan meglepő, hogy a szoláriumba járó embereknél 2,5x nagyobb eséllyel alakul ki laphámrák, és 1,5x nagyobb valószínűséggel bazális sejtes karcinoma. Ha pedig fiatalon, tiniként mész először szoliba, 75%-kal megemelkedik a bőrrák kockázata.

UVB sugárzás

Az UVB alacsonyabb (rövidebb) hullámhosszú sugárzás. Sugárzástól leszünk barnák, vagy épp égünk le. A bőr felső rétegét, az epidermiszt károsítja, így szerepet játszik a barnulás mellett a bőröregedésben, és a bőrrákban is. Az UVB sugarak sajnos a szemünket is károsíthatják. Télen nálunk nem jelentős az UVB sugárzás, de ha a hó visszaveri, sokkal rosszabb a helyzet, síeléskor ezért is kell fokozattan figyelni a fényvédelemre és beszerezni egy megfelelően védő napszemüveget. Az UVB sugárzás nagyját az üveg kiszűri.

Az UVC sugárzás káros, karcinogén, de nem hatol át az ózonrétegen, így ha csak nem vagy űrhajós, nem kell emiatt aggódnod. 😉

Fizika vs. kémiai fényvédő

A fényvédők két nagy kategóriába sorolhatóak, a fizikai és a kémiai fényvédő.

Fizikai fényvédő csupán kétféle van, a cink-oxid és a titanium-dioxid. Ezek oldhatatlan részecskék, amik visszatükrozik UV-t a bőrről. Előnyük, hogy érzékeny, akár rosaceás bőrön, szemkörnyéken is használhatóak, hátrányuk, hogy főleg magasabb faktorszám esetén fehér réteget hagynak a bőrön.
A kémiai fényvédők egy vékony, védő filmréteget hagynak a bőr felületén, és elnyelik az UV sugárzást. Ahhoz, hogy képesek legyenek ezt a hatást kifejteni, szükség van 20-30 percre, ezért a kémiai fényvédőket ennyivel a napra kimenetel előtt kell felkenni! De lesz majd egy rész, hogy hogyan használjátok a fényvédőtöket, és hogy hogyan válasszátok ki, mi a legjobb Nektek.

USA vs EU szabvány a fényvédőknél

Az amerikai Élelmiszer – és Gyógyszerügyi hatóság (FDA) 17 féle fényvédőt tart számon. Nem mindegyik fényvédő összetevő véd mindegyik sugárzás ellen, így sajnos akadnak köztük olyanok, amik az UVB sugárzástól megvédenek, de az UVA-tól esetleg nem, és fordítva, így a bőrrák kockázata ugyanúgy fenn áll, és a bőröregítő hatás is. Ezért ún. széles spektrumú fényvédőt érdemes választani, többféle fényvédő összetevővel, amely megfelelő védelmet nyújt mindkét sugárzás ellen.
Szerencsére az EU-ben törvényi szabályozás van arra, hogy a fényvédőnek minimum harmadakkora UVA védelme kell legyen, mint amekkora SPF (ez a leégés elleni faktor.) Magyarul, egy 30 SPF terméknek minimum 10-es UVA védelemmel kell rendelkezzen. Sajnos az USA-ban illegális eladni európai fényvédőket, amik egyébként sokkal jobbak, szóval az amcsik ilyen szempontból nincsenek egyszerű helyzetben, és lám, mindenhol vannak hiányosságok…

Leggyakoribb fényvédők

Az alábbi táblázat az USA-ban jóváhagyott fényvédőket tartalmazza, de nagyon szép válogatás, és nálunk is beleteszik a fényvédőkbe, így gondoltam, Nektek is hasznos. Sajnos ugyanilyen jól összeszedett listát az EU-ban elfogadott fényvédőkről nem találtam. (Ha te tudsz ilyenről, légyszi kommentben írd meg.)

FDA-általál jóváhagyott fényvédő összetevők
Aktív összetevő/UV Szűrő neve Range Covered
UVA1: 340-400 nm
UVA2: 320-340 nm
UVB: 290-320 nm
Kémiai fényvédők:
Aminobenzoic acid (PABA) UVB
Avobenzone (Butyl Methoxydibenzoylmethane) UVA1
Cinoxate UVB
Dioxybenzone UVB, UVA2
Ecamsule (Mexoryl SX) UVA2
Ensulizole (Phenylbenzimiazole Sulfonic Acid) UVB
Homosalate UVB
Meradimate (Menthyl Anthranilate) UVA2
Octocrylene UVB
Octinoxate (Octyl Methoxycinnamate) UVB
Octisalate ( Octyl Salicylate) UVB
Oxybenzone (Benzophenone-3) UVB, UVA2
Padimate O UVB
Sulisobenzone (Benzophenone-4 ) UVB, UVA2
Trolamine Salicylate UVB
Fizikai fényvédők:
Titanium Dioxide UVB, UVA2
Zinc Oxide UVB,UVA2, UVA1

További fényvédők az EU-ban

Mint látjátok, a kémiai fényvédők között alig van olyan, ami véd az UVA sugárzás ellen. Szerencsére az EU-ben van 3 olyan  fényvédő, a Tinosorb S, Tinosorb M és Mexoryl SX, (ez utóbbi talán Amerikában is jóváhagyott, erről ellentmondó infóm van) amik széles spektrumú védelmet biztosítanak, és úgy tűnik, hogy sokkal jobb UVA blokkolók, mint az avobenzone. Sőt, nem hatolnak át a bőrön, így nem járnak hormonkárosító hatással, és kisebb az egészségügyi kockázatuk. Szóval szerintem érdemes ilyet keresni, ha nem akartok fizikai fényvédőt! Amiről tudok, hogy a Bioderma és az Annamarie Börlind fényvédőkben van.

Az INCI-ben így találjátok őket:

  • Mexoryl SX: Terephthalylidine Dicamphor Sulfonic Acid
  • Tinosorb S: Bis-Ethylhexyloxyphenol Methoxyphenyl Triazine
  • Tinosorb M: Methylene Bis-Benzotriazolyl Tetramethylbutylphenol

A Bioderma fényvédőiben szokott lenni Tinosorb, ezeket nagyon szeretem, és a Bioderma fényvédők nagyon magas UVA védelemmel is bírnak, pl. SPF 50-hez UVA 38-40-nek rendelkeznek, tehát az előírt egyharmad minimumon nagyon jól túlteljesítenek.

A L’Oreal jött ki még egy szabadalommal, Drometrizole Trisiloxane, vagyis Mexoryl XL-lel, ami az UVA és az UVB sugarak ellen egyaránt véd, egyenlőre csak az ő termékeiben található meg. (De szerintem lehet enélkül élni. :D)

A krémmánián a fényvédő összetevőket itt találjátok.

Légyszi kövessetek a magyar blogokon, és a bloglovinon, és érdemes a Facebook oldalamat is lájkolni, mert oda sok olyan hasznos dolog kerül ki extraként, ami a blogomra nem! 🙂 Jobb oldalt fent megtaláljátok a gombokat ezekhez! 🙂

További szép bőrt!
MsTindigo, a gyönyörű bőr szakértője

Forrás: http://www.skincancer.org/prevention/uva-and-uvb/understanding-uva-and-uvbhttp://www.ewg.org/2013sunscreen/europes-better-sunscreens/

0