Aki hozzám hasonló „INCI-mán”, szóval vadul olvasssa a kozmetikumok összetevőlistáját, biztosan találkozott a nyári fényvédő vadászásban a „nano” szócskával az összetevőlistákon. A nano jelentése „törpe”, az SI rendszerbe az utána következő mértékegység az alapegység egymilliárdod része. A Google-ben több helyen is azt találtam, hogy a nano fizikai fényvédők mérete 25 nm. Összehasonlításul 1 milliméter = 1.000.000 nanométer, az emberi hajszál 75-80.000 nanométer vastagságú, szóval gyakorlatilag elképzelhetetlenül kicsi. De vajon veszélyes-e ilyen terméket használni? Egyáltalán, mi szükség van arra, hogy nanorészecskeként legyenek a kozmetikumokban? Ma egy nagyon izgalmas témát vizsgáltam meg, többféle nézőpontból. 

Miért jó a fizikai fényvédő?

A fizikai fényvédők, mely alatt a titanium-dioxidot és a cink-oxidot értjük, nagyon biztonságosak, nem szívódnak fel a bőrbe. Nem okoznak allergiás reakciót, kisbabákra is bátran lehet kenni. Rosaceásoknak, nagyon érzékeny bőrűeknek erősen ajánlott, hogy ilyen fényvédőt válasszanak, és azoknak, akik a kémiai fényvédőkre allergiásak, ez az egyetlen alternatíva. Úgy működnek, hogy visszaverik a fényt a bőrről, és eredeti formájukban az UVA és az UVB sugárzás ellen is védelmet nyújtanak. Van azonban egy kellemetlen mellékhatásuk, főként magasabb faktorszám esetén: fehérre meszelik a bőrt, ami miatt a kémiai fényvédőkre érzékenyek sokszor inkább nem is használnak naptejet. És itt jön képbe a nano-technológia: ha nano formában használjuk, ez a kellemetlen mellékhatás megszüntethető, ugyanis ha ennyire picik a részecskék, már nem feltétlenül fognak egy fehér bevonatot alkotni a bőrön.

Mennyire biztonságosak a nano részecskéket tartalmazó fényvédők?

Nem egyértelmű kérdés, sokféle információt lehet találni. Megosztom Veletek a számomra hiteles vagy/és izgalmas, érdekes cikkek kivonatait, hogy aztán magatok is felelősségteljesen tudjatok dönteni.

Inkább kerüljük?

Még régebben olvastam a Smart Skin Care-en ezzel kapcsolatban egy cikket, sajnos az nincs ott, hogy ők mikor írták. A Smart Skin Care egyékbént egy nagyon megbízható weboldal rengeteg tudományosan alátámasztott információval a bőrápolásról, szóval alapvetően érdemes itt kutakodni. (Nem, nem egy natúrkencés oldal, ahol démonizálva vannak a nanorészecskék, ilyen rengeteg van, magyarul is találtok, de ezeket tudjátok, hogy nem szoktam figyelembe venni.)

Jellemzően a kozmetikumok kétféle módon működnek:

  1. A bőr felszínére kerülnek, és ott is maradnak, amíg onnan le nem mossuk, pl. ilyenek a szilikonok, ezek nem szívódnak be a bőrbe.
  2. Felszívódnak a bőrbe, és ott kifejtik hatásukat. Ezt várnánk pl. az anti-aging összetevőktől jó esetben.

De létezik egy 3., nem kívánatos verzió is: bekerülnek a véráramba is bekerülnek, mert ezáltal el tudnak jutni a különböző szervekhez, és átalakulhatnak a májban.

A vegyi anyagok teljesen máshogyan viselkedhetnek nanorészecskeként, és kiválthathatnak potenciálisan káros kémiai reakciókat. A nanorészecskék bizonyos körülmények között a szisztémás keringésbe is bekerülhetnek. Ami pedig még rosszabb, hogy ha nem oldódnak sem vízben, sem olajban, akkor ha egyszer felszívódott, rendkívül nehéz a szervezet számára, hogy megszabaduljon tőle, ami tovább növeli a kockázatot.

Volt egy egereken végzett kísérlett, ahol megitattak velük nano titanium-dioxid részecskéket, amitől 5 napon belül genetikai károsodás volt kimutatható. A problémám ezzel a kísérlettel az, hogy én nem (és remélem, Ti sem) eszek fényvédőt. Ami felmerül azonban, hogy mi történik, ha sérült bőrön használjuk? De ilyen irányba meg nem ment el a kutatás.

Ami valószínű, hogy ha belépne a testünkbe, akkor genetikai károsodást okozna emberen is, nem csak az egereken.

A Smart Skin Care azzal zárja a gondolatot, hogy nincs elég kutatás ahhoz, hogy egészen biztonságosnak lehessen ítélni a nanorészecskék használatát, és legnagyobb bánatomra nincs dátum ennél a bejegyzésnél, azt azonban megtaláltam, hogy ez az egereken végzett kutatás 2009-ben került publikálásra.

Bátran használjuk?

Nemrég belinkelt az egyik kedves olvasóm, Gigi egy számomra nagyon hiteles bőrgyógyásztól egy cikket, akinek a Skin Type Solution könyve szerintem zseniális. Szóval maradjunk annyiban, hogy a nemzetközileg is elmismert dr. Leslie Baumann sem szokott hülyeségeket irkálni. 2013 novemberében a yahoo-n közétett, laikusoknak szánt cikkében elég röviden elintézi, és két tanulmányra hivatkozva annyit ír, hogy nem szívódnak fel a bőrbe. Egyébként arról itt sincs szó, hogy mi van, ha a bőr sérült. Ami érdekes még, hogy 2014. januárjában írt egy tudományosabb cikket, amiből ő maga azt a konklúziót vonta le a cikk végén, hogy a zink-oxid nanorészecskeként történő felhasználásásnál kérdéses, hogy mennyire biztonságos. A jelenlegi adatok szerint ép bőrön minimális a kockázat, de további vizsgálatok szükségesek. Őszintén szólva nekem nem szimpi, hogy a yahoo-ra kitesz egy ilyen cikket, hogy használd bátran, aztán 2 hónappal később kitesz egy egyáltalán nem laikusoknak szóló, tudományos cikket arról, hogy sérült bőrön azért nem tudni, hogy ez tényleg mennyire frankó. Legalább írta volna oda a yahoo-ra, hogy sérült bőrnél, pl. ekcémánál, aknénál nem tudni, mennyire biztonságos a használata.

Az EWG állásfoglalása

Az EWG (Enwiromental Working Group) jött ki nemrég egy nagyon jó kis cikkel, hogy mi a helyzet a nanorészecskés fizikia fényvédőkkel. (Ezt az oldalt amúgy is nagyon ajánlom angolul tudó bőrápolás-mániásoknak, ha esetleg még nem olvasnátok.)

Az EWG álláspontja szerint a legjobb fényvédő összetevő zink-oxid, mert stabil, és az UVA szélesebb skálája ellen véd. (Itt találsz egy listát, melyik fényvédő összetevő melyik sugárzást szűri meg.)

A nanorészecskék tulajdonságai a kozmetikumokban nagyon-nagyon eltérőek lehetnek, méretben, alakban, hogy mekkora a felületük, és lehet, hogy van rajtuk bevonat. A gyártók pedig nem kötelesek ezeket felfedni.

Fontos tények a nanorészecskékről

  1. Minél kisebbek a részecskék, annál jobban az SPF hatásuk, és annál rosszabb az UVA elleni védelem. (Magyarul ha nagyon kicsik a részecskék, nem égsz le, de attól még az UVA sugárzástól károsodhat a bőröd.)
    A gyártóknak kell arról gondoskodni, hogy megfelelő méretű részecskék legyenek, hogy mindkét sugárzás ellen védjenek. De általánosságban a zink-oxid jobb UVA védelmet biztosít, és emellett van UVB védelem is.
  2. Nem szívódik fel a bőrbe. Az EWG is jó néhány tanulmányra hivatkozik, amiket most nem akarok felsorolni, mert már így is olyan vagyok néha, mint egy bőrgyógyász könyv, és szeretnék valamennyire könnyen emészthető maradni. De itt megnézheti, akit érdekel.
  3. Titán -dioxid és kisebb mértékben a cink- oxid fotokatalizátorok , ami azt jelenti , hogy amikor ki vannak téve az UV sugárzásnak, képezhetnek szabad gyököket, amelyek károsítják a környező sejteket. Nanorészecskék méretében ez a hatás jelentősebb lehet, így a felszívódó részecskék okozhatnak bőrkárosodást a napfény hatására. Azonban egyáltalán nem valószínű, ugyanis ezek a részecskék nem hatolnak elég mélyre a bőrbe ahhoz, hogy az élő bőrsejteket elérje.
  4. A titanium-dioxid és a cink-oxid belégzése veszélyes több okból is, nem csak nanorészcskeként, hanem minden részecske méretben. Nem jó ötlet ezért „loose powdert” használni, amiben van. (Tegye fel a kezét, akinek van. :S) Ha pedig a naptej ilyen, inkább ne spriccnisből használd, hanem tubusból, akár át is töltheted. Sajnos belélegezve karcinogén, vagyis rákkeltő lehet. A tüdő nehezen tudja kitisztítani az ilyen kis részecskéket, és a részecskék áthaladhatnak a tüdőből a véráramba. Ha pedig oldhatatlan nanorészecskék jutnak a véráramba, az valóban súlyos szervi károkat okoz. Innentől kezdve az is logikus, hogy semmiképp ne használjatok nano-részecskék ajakápolókat, ugyanis egy részét óhatatlanul is lenyaljuk.
  5. Nincs erre az egészre szabályozás. Sajnos a gyártó honlapján sem valószínű, hogy kapsz majd tájékoztatást, hogy milyen nano-részecskéket használnak… Ez az, ami azért kicsit necces, de remélhetőleg hamarosan erre is lesz szabályozás, hogy a lehető legbiztonságosabb legyen.

Amit én gondolok a nanos-fényvédőkről

(Csak mert folyton kéritek a véleményemet, de az alábbi már nem szentírás. 🙂 )

  • Egészséges bőrön a fenti kutatások, cikkek alapján meglehetősen biztonságos a fizikai fényvédők nano-részecskeként történő felhasználása.
  • Sérül bőrön, pl. ekcémás vagy (kinyomkodott) aknés bőrön NE használjátok inkább, mert nincs semmi kutatás, ami megmutatná, hogy biztosan nem gáz.
  • TILOS használni olyan ajakírt, amiben nano titanium-dioxid vagy nano cink-oxid van. Mondjuk még nem láttam ilyet, de ki tudja, nem hoznak-e ki még ilyet… Spricnis változatban se használjatok ilyet!
  • Kisbabák esetében inkább ne használjatok nanosat, ott mindenképpen a túlóvatoskodást tartom jobbnak. A gyerekek meg viccesnek is találhatják, hogy fehérek, szóval ha nem tiltakoznának ellene, én normál fizikai fényvédőt kennék a gyerekeimre. (Bár nincs gyerekem. :D)

Ti ezek után használtok majd nanorészecskés fényvédőket, vagy inkább messze kerülitek majd őket?

További szép bőrt,
MsTindigo

0