Az összetevőlista vagyis INCI nagyon sok mindent elárul egy kozmetikumról, és ha megértjük, sokkal okosabb és tudatosabb döntést tudunk hozni, hogy kell-e nekünk vagy sem. Ez a csomagoláson kötelezően megtalálható, de még mindig annyira nem elterjedt a tudatos választás, és a gyártók nem is annyira akarják, hogy azt olvasgassuk a termék ígéretek helyett, hogy ha neten rendelhető dologról van szó, úgy kell kiimádkozni tőlük, de pl. a Hyamatrix ki sem adta nekem. (Erről tervezek egy külön bejegyzést, annyira felháborodtam.)

Már írtam a témában és már videó is volt, amit érdemes elolvasnotok, megnéznetek, mert ami abban benne van, ide most nem kerül be. De olyan sok kérdést kapok még a kozmetikumokon található összetevőlistával kapcsolatban, hogy gondoltam, itt az ideje egy updatelt bejegyzésnek, főleg, hogy néhány dologban már nekem is változott a véleményem.

Először is ez nem egy egzakt tudomány, mikor elkezdtem ezzel foglalkozni, sok mindent máshogyan gondoltam. Aztán ahogy egyre többet olvastam, egyre több ellentétes véleményt találtam bőrgyógyászoktól, kozmetikai vegyészektől, és más szakértőktől, és időközben rengeteg új terméket is kipróbáltam, így formálódtam. Már megkaptam a magamét itt, hogy nem ugyanazt mondom, mint 2-3 éve, de őszintén, attól lennék hiteles, hogy ugyanazt szajkóznám? Ez egy tanulási folyamat, ráadásul egyre jönnek ki az újabb és újabb kutatások, mindig próbálok új kozmetikumokat is, amik szintén formálnak. Szerintem régen rossz, ha leragadunk, inkább legyen bátorságunk a saját állításunkat is megkérdőjelezni, felülbírálni. Ideális esetben a “life-long-learning” lenne szuper, ami meg azzal jár, hogy elgondolkozunk a saját tudásunkon is, meg azon, hogy mennyi, de mennyi mindent nem tudunk, vagy éppen rosszul tudtunk. Pont ezt tartom a legrosszabbnak a kozmetikus oktatásban, hogy ott az anyagismeret könyv, olyan összetevőkkel, amikkel az életben nem találkozunk már, olyan elavultak, és még az INCI-ben szereplő neveket sem kell tudni, (ellenben az összegképlet csomószor kell,) tehát úgy jössz ki a suliból papírral, hogy fogalmad sincs, mi van egy kozmetikumban, mert nem tudsz INCI-t olvasni. Ráadásul a könyvben aztán nem késztetnek gondolkozásra, ami oda le van írva, azt úgy kell bemagolni és kész. Mondjuk ott minden fekete-fehér, és mindig van, aki örül, ha nem kell gondolkozni, csak magolni. (Halmos Judit: Anyagismeret könyvből szoktak tanítani.) Azt hittem, hogy majd ezt lesz a legkönnyebb megtanulnom a vizsgákra, de a legnehezebb lesz. 😀 Kémia, összegképlet, bemagolandó és a gyakorlatban használhatatlan infók tömkelege. (Egyébként mindkét oktatóm mondta, hogy javasolták már ennek az aktualizálását, de süket fülekre találtak.)

Visszatérve a kutatásokra: azért ezek a kutatások is khm… hagynak maguk után kívánnivalót, és erre én magam is rájöttem az elmúlt egy-két évben. A gyógyszerhatóanyagokat évekig kutatják, évtizedekig követik vissza, ezzel ellentétben a kozmetikumok hatóanyagait már nem… Ezért is van, hogy ha valakinek komoly bőrproblémája van, akkor bőrgyógyászt javasolok és vényköteles, valóban problémamegoldó, gyógyszernek minősített hatóanyagú krémeket, gyógyszereket, hiszen ezeknél sokkal biztosabban lehet tudni a hatásmechanizmust. Persze van mellékhatás, pl. pattanásellenes gyógyszereknél szárító hatás, de ezeket nagyon jól lehet figyelni, és akár kiküszöbölni. Igazából annyira sok összetevő van, és annyira sok mindent lehet róluk olvasni, hogy lehet, egyszer talán, ha már úgy érzem, eleget tudok, írok egy anyagismeret könyvet, mert egy-egy cikkben vagy videóban képtelenség mindent összeírni, de az még odébb van. Na de térjünk vissza kozmetikumokra.

Jó vagy rossz egy összetevő?

  • Talán az egyetlen egyértelműen problémamentes összetevő a víz. Rengeteg kozmetikumban van víz, tuti jó lesz, nem fog irritálni, lehet tisztító hatású formulában, vagy éppen hidratáló formulában, pl. emulziós krémben. Talán ez az egyetlen összetevő, amivel nem lőhetünk mellé, egyébként az összetevőknél nagyon nehéz azt mondani, hogy ez aztán tuti jó, mert még ha a kutatások szerint az is, nem biztos, hogy nekünk egyénileg be fog válni.
  • Vannak olyan összetevők, amiknél teljesen egyértelmű, hogy jótékony hatással vannak a bőrre, mert annyi kutatás történt már, és akár gyógyszernek minősített krémekben is megtalálhatóak. Ilyen pl. az AHA sav, a BHA sav, a C-vitamin, a retinol  (A-vitamin) és származékai, vagy éppen az alacsony savas pH jótékony hatása is eléggé megalapozott. De az, hogy melyik terméket milyen százalékban és hányszor kellene használni, már megint nagyon egyéni. Személy szerint én nem javaslom, hogy valaki heti egy, nagyon max. két alkalomnál többet használjon kémiai hámlasztót,  hiszen egy nap alatt nem fog annyi elhalt új hámsejt keletkezni, hogy le kéne oldani. De vannak olyan elismert szakértők, akik napi szinten ajánlják a hámlasztók használatát. Vannak, akik nem ajánlják a hámlasztót erős retinolszármazékokkal használni, pl. én nem ajánlom, de vannak, akik igen. És ez csak néhány kérdés. Hol az igazság? Jó kérdés, én is keresgélem, de mint minden, ez is nagyon egyéni.
  • Vannak olyan összetevők, pl. a denat. alcohol, ami egészen biztosan nem tesz jót nagy mennyiségben, hiszen szárító és bőrirritáló hatásuk, talán ez egy olyan dolog, amiben egyetértenek. Nagyon kis mennyiségben, 3-5% alatt nem szokott már problémát okozni, de ez sem a szentírás. Ennek ellenére itt is vannak kivételek, nekem is van olyan gyógyszernek minősített szteroidos oldatom, ami alkohol-alapú, és amikor a szeborreás dermatitis belobban a fejbőrömön, gondolkodás nélkül kenem fel, mert 1-2 nap alatt megszünteti minden gondomat. Napi szinten azonban nem használnám. (Se szteroidot, se alkoholt.) Ha az INCI elején látom egy kozmetikumon, hogy alkohol, nem veszem meg, de ha a végén, akkor lehet róla szó. A zsíralkoholokkal viszont nem összekeverendő, a zsíralkoholok (pl. cetyl-alkohol, cetearyl-alkohol) hidratálnak, és nem irritálják a bőrt.
  • Vagy ott a parfüm, ami egészen biztosan irritálhat, és teljesen felesleges egy kozmetikumba, mert jótékony hatása nincs. Hogy kell-e démonizálni? Nem tudom… Én kerülöm, a bőröm érzékeny, nem akarom az arcbőrömet meg a testemen lévő bőrt ezzel terhelni, és parfümöt mindig használok, így az nekem bőven elég illat. Az illóolajok szintén irritálhatnak, de lehet jótékony hatásuk is. Hogy kire hogy hat, azt megjósolni nem lehet.
  • A növényi kivonatok közül vannak irritálóak, és vannak jótékony hatásúak, de a növényi anyagok mindig okozhatnak egyéni érzékenységet, allergiát.
  • A növényi olajok alapvetően szintén jók, de van, hogy valakinek egyik vagy másik növényi olaj eltömíti a pórusait, vagy éppen allergiát okoz.
  • Vannak démonizált összetevők, szilikon, paraffin stb., erről itt és itt írtam, érdemes elolvasnotok

Hol nézzünk utána egy összetevőnek?

Krémmánia

Instant megoldásnak jobb, mint a semmi, de ha nem értesz hozzá, akkor nagyon félrevezető lehet. Tudtad pl. hogy a színek szinte semmit se jelentenek? Persze a semminé több, de azért óvatosan éld bele magadat, hogy akkor Te valóban jót választottál ez alapján.

Pubmed

Az elvakultaknak, mint én, nagyon jó hely a böngészésre. 🙂 Angolul van ugyan, viszont rengeteg kutatást találunk rajta kozmetikai összetevőkkel kapcsolatban is.

Google

A Google-t nem kell bemutatnom, mindenki használja. Magyarul erre -szerintem- ne nagyon használjuk, (kivétel ha a krémmániát dobja fel,) de angolul lehet találni még jó oldalakat. Mindig nézzük meg, ki vezeti az oldalt. Pl. nekem hiteles, vagy legalábbis elgondolkozom az igazságtartalmán, ha kozmetikai vegyész vagy éppen bőrgyógyász vezeti, de angol nyelven találunk még elszánt bloggereket is, akik úgy imádják a bőrápolást, mint én. Nehéz kimazsolázni, kinek higgyünk, de egyébként meg úgy is mindenki annak hisz, akinek akar. 😉

Nálam – INCI oktatás

Sok összetevőről írtam már a blogon. De ha érdekel bővebben a téma, akkor van egy INCI vagyis összetevőlista oktatásom online. Itt beavatlak az INCI rejtelmeibe, nagyon sok összetevőről beszélünk, segítek, hogyan lásd át összességében, és jegyzeteket is kapsz. Itt olvashatsz erről bővebben>>

Hol NE keressünk?

  • Ahol félelemkeltéssel próbálják meg lenyomni a torkunkon az információt, amolyan “mindmeghalunk” típusúan. Ilyet láttam már natúr és bio gyártók oldalán, privát, üzleti érdekek nélküli bloggereknél, FB csoportokban, és a mindenegybenblog, tudatosvasarlo.hu és társain. Ésszel, szkeptikusan.
  • Antal Valit rengetszer linkelitek, de NE! Teljesen nélkülöz mindenféle tudományos infót, és realitás-érzéket is, szektás típusúaknak viszont kiváló! Komoly vallásos meggyőződéssel bíró csoport, tehát kötözködni sem érdemes velük, egy Istenben mélyen hívőt se győzöl meg soha arról, hogy Isten nincs, és nincs is erre szükség.
  • Natúr és bio gyártók szintén “érdekesek” nagyon sokszor. Szintén félelemkeltéssel próbálják meg lenyomni a torkunkon, hogy minden, ami természetes, az jó, de a szilikontól meg a paraffintól aztán “mindmeghalunk”. Emögött komoly üzleti érdekek húzódnak meg. Sajnos a natúr és bio termékek sajátossága, hogy a bennük lévő számos növényi összetevő allergizálhat. Na ez reális veszély. Ettől függetlenül nem mondom, hogy minden natúr és bio termék rossz, főleg, hogy ezek ugyanúgy rengeteg kémiai eljáráson esnek át és laborban készülnek, mint a nem bio és nem natúr termékek, de ettől önmagában semmi sem lesz jó vagy rossz.
  • Végül még egyszer: A démonizált összetevőkről, szilikon, paraffin, parabén stb., itt és itt írtam, érdemes elolvasnotok! És van oktatásom is a témában, Itt olvashatsz erről bővebben>>

Összességében azt javaslom, hogy nézegessétek az összetevőket, hogy ki mit ír róluk, próbálgassatok kozmetikumokat, és alakítsátok ki a saját véleményeteket, ha már úgy érzitek, eleget tanultatok. 🙂

Maradjatok szkeptikusak, élvezzétek a tanulást, és nézzetek utána az összetevőknek!

Tindigo

 

0